Kiesett a top 3-ból a közgazdaságtan és a számvitel: ezek a legjobban fizető gazdasági diplomák 2023-ban

Hiába a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak már évek óta a felsőoktatási felvételiben, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint nem tartozik a legjobban fizető gazdasági képzések közé.

  • Székács Linda

Ahogy azt már megírtuk, a 2022-es adatok alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a legjobban fizető gazdasági diplomák a(z)

  • alkalmazott közgazdaságtan (bruttó 503 ezer forint),
  • nemzetközi gazdálkodás (bruttó 456 ezer forint), és a
  • pénzügy és számvitel (bruttó 426 ezer forint)

voltak.

2023-ban viszont ezek közül csak a nemzetközi gazdálkodásnak sikerült megőriznie a pozícióját, mivel a 2020/21-es tanévben végzett egyetemisták pályakezdő bérei már teljesen másképp alakultak. Az alkalmazott közgazdaságtan esetében 2023-ban például már csak bruttó 482 ezer forint volt az átlagjövedelem, tehát csökkent az egy évvel korábbi bérekhez képest, a pénzügy és számvitel diplomásoké viszont bruttó 493 ezer forintra nőtt. Ennek ellenére ez az összeg már nem volt elég a top 3-ba kerüléshez.

A napokban megjelent friss adatok szerint a három legjobban fizető gazdasági diploma ugyanis 2023-ban a(z)

  • vállalati pénzügyek (bruttó 563 070 forint),
  • nemzetközi gazdálkodás (bruttó 535 086 forint), és az
  • emberi erőforrások (bruttó 497 514 forint).

Azoknak, akik gazdálkodási és menedzsment alapszakon dipomáztak bruttó 488 ezer forint volt az átlagjövedelme. A legtöbb diplomás egyébként a Budapesti Gazdasági Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről került ki, tehát a gazdasági képzések esetében egyértelműen Budapest a legnépszerűbb célpont a pályaválasztás előtt álló diákok számára.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.