Elfogadhatatlannak tarják az 1000 forintos órabért a diákmunkások
A diákmunkások nagyjából fele a lakhatási költségekre teszi félre a fizetését – többek között ez derült ki egy friss felmérésből.
Egy friss kutatásból nemcsak az derült ki, hogy a 18-25 évesek tudatosan terveznek, ha (diák)munkáról van szó, hanem az is, hogy komoly elképzeléseik vannak a fizetésről.
A 18-25 évesek tudatosan terveznek előre: 81%-uk már az egyetemi tanulmányai alatt is olyan munkakört szeretne, amely összefügg tanulmányaival, közülük 40% pedig kizárólag a szakmájában hajlandó elhelyezkedni - derül ki a Schönherz Iskolaszövetkezet felméréséből.
Mennyi az annyi?
A bérminimumhoz közeli órabérért, azaz bruttó 1150-1500 forintért leginkább a hagyományos diákállásokat (call center, hostesskedés, vendéglátás stb.) és az adminisztratív munkákat (adatrögzítés, excel táblázat kezelése stb.) végeznék szívesen. A szaktudást igénylő pozíciók (pl. IT, műszaki, gazdasági, marketing HR, logisztika) esetében a bérminimumért már csak minden ötödik diák dolgozna, a számottevő többség (46%) óránként bruttó 1600-2000 forint között szeretne keresni. Összességében a kitöltők 84%-a 2500 Ft alatt jelölte az elvárt óradíjat.
A legtöbben (61%) az önfenntartás miatt vállalnak/vállalnának diákmunkát, de minden második válaszadó fontosnak tartja a szakmai tapasztalatszerzést, illetve az induló alaptőke megteremtését. 43%-uk pedig már a diákmunka alatt fontosnak tartja a kapcsolati tőke megalapozását.
Mi számít még?
A hallgatók felének fontos, hogy egy cég biztosítson továbbképzési lehetőségeket (26%) és cafeteriat (25%), de 13%-uk az utazási költség megtérítéséért is lobbizna. A Schönherz kutatásából az is kiderült, hogy a diákok többsége (54%) szíve szerint 30-60 perc közötti időt vállalna be közlekedésre, 40%-uk azonban csak 30 percnél kevesebbet fordítana erre a célra.
A diákmunkások nagyjából fele a lakhatási költségekre teszi félre a fizetését – többek között ez derült ki egy friss felmérésből.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.