Egy friss kutatásból nemcsak az derült ki, hogy a 18-25 évesek tudatosan terveznek, ha (diák)munkáról van szó, hanem az is, hogy komoly elképzeléseik vannak a fizetésről.
A 18-25 évesek tudatosan terveznek előre: 81%-uk már az egyetemi tanulmányai alatt is olyan munkakört szeretne, amely összefügg tanulmányaival, közülük 40% pedig kizárólag a szakmájában hajlandó elhelyezkedni - derül ki a Schönherz Iskolaszövetkezet felméréséből.
Mennyi az annyi?
A bérminimumhoz közeli órabérért, azaz bruttó 1150-1500 forintért leginkább a hagyományos diákállásokat (call center, hostesskedés, vendéglátás stb.) és az adminisztratív munkákat (adatrögzítés, excel táblázat kezelése stb.) végeznék szívesen. A szaktudást igénylő pozíciók (pl. IT, műszaki, gazdasági, marketing HR, logisztika) esetében a bérminimumért már csak minden ötödik diák dolgozna, a számottevő többség (46%) óránként bruttó 1600-2000 forint között szeretne keresni. Összességében a kitöltők 84%-a 2500 Ft alatt jelölte az elvárt óradíjat.
A legtöbben (61%) az önfenntartás miatt vállalnak/vállalnának diákmunkát, de minden második válaszadó fontosnak tartja a szakmai tapasztalatszerzést, illetve az induló alaptőke megteremtését. 43%-uk pedig már a diákmunka alatt fontosnak tartja a kapcsolati tőke megalapozását.
Mi számít még?
A hallgatók felének fontos, hogy egy cég biztosítson továbbképzési lehetőségeket (26%) és cafeteriat (25%), de 13%-uk az utazási költség megtérítéséért is lobbizna. A Schönherz kutatásából az is kiderült, hogy a diákok többsége (54%) szíve szerint 30-60 perc közötti időt vállalna be közlekedésre, 40%-uk azonban csak 30 percnél kevesebbet fordítana erre a célra.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
