„Ön Fehér Andrea/András, egy multinacionális édességgyártó cég menedzserasszisztense. A következő évben több nemzetközi és hazai szakmai vásár is lesz édességgyártás témában, de a cégnek csak egy vásári részvételre van pénzkerete. Főnöke arra kéri, hogy készítsen egy 160-200 szavas beszámolót arról, hogy egy hazai vagy külföldi vásáron vegyenek-e részt”

– évente több ezer egyetemistának kell ehhez hasonló feladatokat megoldania, számos alap- és mesterszakon ugyanis nemcsak általános, hanem szaknyelvi nyelvvizsga is kell a diploma megszerzéséhez. Ilyen szak például a népszerűségi lista éléről letaszíthatatlan gazdálkodási és menedzsment, amelyet évről évre 8-10 ezren jelölnek meg a felvételi lapon, és több mint háromezren el is kezdenek. Ezen a BSc-szakon a diploma egyik feltétele legalább egy B2-es szakmai nyelvvizsga megszerzése, és ugyanilyenek a követelmények a szintén több ezer felvételizőt vonzó kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, emberi erőforrások alapképzésen is – igaz, a szakmai bizonyítványt „ki lehet váltani” egy felsőfokú, általános nyelvvizsgával. A nemzetközi gazdálkodást tanulókra ennél szigorúbb szabályok vonatkoznak, nekik két B2-es szakmai vizsgára kell felkészülniük, és csak az egyiket helyettesíthetik C1-es, általános nyelvvizsgával.

Nyelvvizsgát választanátok? Nyelvtanfolyamot kerestek?

Hogy könnyebb legyen választani, a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. Utánajártunk, milyenek a nyelvi előkészítős vagy két tannyelvű iskolák, mennyit ér a felvételin a nyelvvizsga, mennyi idő alatt eljutni a nulláról a B2-es szintre, és milyen idegen nyelvű szakok közül válogathatnak azok, akik itthon szereznének diplomát, de nem magyar nyelvű képzésen. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt rendeljétek meg itt, kedvezményes áron.

A többi szakterületen csak néhány olyan képzés van, ahol ilyen feltételhez kötik a diploma megszerzését, ezek egyike a nemzetközi tanulmányok, ott a végzősöknek szintén két B2-es nyelvvizsgát kell bemutatniuk, az egyiknek szaknyelvinek kell lennie.

Gyalog Hajnalka, a szaknyelvi kurzusokat is kínáló Business Focus Nyelviskola szakmai vezetője azt mondja, a gazdasági képzések hallgatóinak akkor is érdemes lenne szaknyelvet tanulniuk, ha nem lenne kötelező, a vizsgákon ugyanis azt a szókincset kérik számon, amelyre a gazdasági, üzleti életben egyébként is szükségük lesz pályakezdőként. „A felkészítő kurzusok kommunikációs, munkahelyi, tárgyalástechnikai tréningnek is beillenének” – magyarázza.

Ki mit választ?

Választék van bőven. A legtöbb vizsgatípus közül persze az üzleti vagy gazdasági területen tanulók válogathatnak, de műszaki, orvosi és jogi szaknyelvből is több helyen vizsgáztatnak. Egészen különleges szaknyelvi vizsgarendszerek is vannak: a Károli Gáspár Református Egyetemen például angolból, németből és olaszból lehet egyházi szaknyelvi vizsgát tenni, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központjában katonai szaknyelvből, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem központjában pedig bibliai héberből lehet bizonyítványt szerezni.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen agrár- és környezetvédelmi szaknyelvből, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vizsgaközpontjában pedig diplomáciai szaknyelvből szerveznek írásbeliket és szóbeliket.

A legtöbb helyen persze angolból és németből lehet vizsgázni, de az is talál magának lehetőséget, aki franciául, olaszul vagy spanyolul beszél. Sőt, néhány nyelvvizsgaközpontban – például a Budapesti Gazdasági Egyetemen – japán, orosz és kínai üzleti szaknyelvvel is foglalkoznak, a Corvinus Nyelvvizsgaközpont közgazdasági vizsgáját portugál nyelvből is akkreditálták, katonai szaknyelvi vizsgát pedig többek között szerb, horvát, szlovák és ukrán nyelvből is lehet tenni.

Gazdasági nyelvvizsgák

„Minimális különbség van a gazdasági szaknyelvi vizsgák között, inkább az alapján szoktak választani a hallgatók, hogy melyik egyetemre járnak, általában az ottani nyelvvizsgát próbálják meg” – mondja Gyalog Hajnalka. Az írásbelin jellemzően üzleti levelet kell írni, de az olvasott szöveg értését mérő rész feladatai is gazdasági-üzleti témájú szövegekhez, újságcikkekhez kapcsolódnak, a szóbelin pedig gyakran egy grafikont, táblázatot vagy diagramot kell értelmezni és elemezni az adott nyelven.

Felkészítő kurzusokat egyébként számos nyelviskola, egyetem és magántanár hirdet, az árak a tanfolyamok hosszától és intenzitásától függően változnak. Van olyan egyetem, amely 45 ezer forintért kínál 36 órás kurzust, máshol 70-90 ezer forintért lehet részt venni egy 40 órás tanfolyamon, de 110-120 ezer forintos, tizenkét hetes felkészítőt is találtunk.

A tanfolyamok hossza általában két-három hónap, ennyi idő alatt ugyanis fel lehet készülni egy középfokú gazdasági nyelvvizsgára – persze csak akkor, ha valaki otthon is legalább heti négy-öt órát készül, és megvan a B2-es nyelvtudása. „Amikor egy hallgató jelentkezik hozzánk, részt kell vennie egy szintfelmérőn. Legalább egy gyenge B2-es szint kell ahhoz, hogy el tudja kezdeni a felkészítő kurzust. Ezek ugyanis 40-80 órás tanfolyamok, ahol célzottan a szaknyelvvel foglalkozunk, nincs idő arra, hogy egészen a nyelvi alapoktól kezdjük a felkészítést. Azoknak, akiknek csak B1-es tudásuk van, egy alapozó nyelvi kurzust szoktunk kiegészítésként ajánlani, ahol többet nyelvtanoznak, felfrissítik a szókincset” – magyarázza a Business Focus szakmai vezetője.

A beszéd nem mindig megy

Ezeken a szaknyelvi kurzusokon egy nyelvvizsgatípusra készítik fel a jelentkezőket – a legtöbb nyelviskola a vizsgaidőpontokhoz igazítja a tanfolyamok indulását is. „Átvesszük a nyelvvizsga témaköreit, mind a szókincset, mind a tudásanyagot. Beszélünk gazdasági jelenségekről, a legfontosabb definíciókról, szervezetekről, a gazdasági szaknyelvben használt rövidítésekről. Átnézzük, milyen típusfeladatok vannak az írásbelin, mire lehet számítani, átismételjük a fontosabb nyelvtani részeket” – mondja Gyalog Hajnalka.

A szóbelire is sokat készülnek, főként a szituációs feladatokra. „Az egyik feladatnál a vizsgázóknak diagramokat kell értelmezniük és angolul prezentálni. Ez a készség fontos az üzleti életben, és ilyen feladattal nem feltétlenül találkoznak a hallgatók az egyetemen” – teszi hozzá.

És hogy általában melyik feladatot tartják a legnehezebbnek? A nyelvtanár szerint korábban a fordítás volt a „mumus”, de azt a legtöbb szakmai és általános nyelvvizsgából pár éve kivették, így ma már inkább a szóbelitől tartanak a hallgatók. „Sok egyetemista úgy érkezik hozzánk, hogy azt mondja: valójában soha nem tanult meg beszélni idegen nyelven. Van szókincse, vannak nyelvtani ismeretei, de megijed, ha beszélnie, pontosabban beszélgetnie kell” – magyarázza.