"A KLIK és a szakképzési centrumok az ország legnagyobb utazási irodájává alakultak. A debreceni repteret információink szerint újra megnyitják, mert egész Kelet-Magyarországból onnan fognak indulni a charterjáratok" 

– mondja a jelenlegi felállásról az Eduline-nak Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért - Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Idén először, komoly állami támogatással utazhatnak külföldre a kilencedikes és a tizenegyedikes diákok - ezt még Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be tavalyi évértékelő beszédében. Azóta kiderült, hogy Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság, Málta, Írország, Franciaország is szerepel a célországok között, ahová évente 140 ezer diák utazhat. Tavaly ősszel megtartották az előzetes felméréseket, ezek alapján kilencvenezer diák jelezte, hogy részt venne a programban. De akkor hol tart most a szervezés?

Az előzetes igényfelmérések már megvoltak. A csoportos kiutazás esetében az iskola első feladata az volt, hogy felmérje az igényeket, ezután szintén feladatuk volt felvenni a kapcsolatot a kinti szolgáltatókkal. Tőlük be kellett szerzi a befogadónyilatkozatot, amiben a kinti iskola visszaigazolja, hogy az adott dátumra, mennyi és mekkora létszámú csoportot tud fogadni. „Ebben még nincsenek konkrét résztvevők, csak az előzetes igényfelmérések” – teszi hozzá Rozgonyi Zoltán.  

A következő lépés akkor jön, ha megnyílik az online felület. „Ebben az trükkös, hogy annak is, aki iskolával utazik ki és annak is, aki egyénileg pályázik végig kell mennie ezen a folyamaton” – mondja az egyesület elnöke — amihez egyébként ügyfélkapu hozzáférés kell. „Ha ezzel az online regisztrációval megvannak, akkor őket elbírálják, hogy jogosultak-e. Ha ez is lezajlott, akkor kerülnek be abba az adatbázisba, amiből – információink szerint – az iskola dolga lesz kiválogatnia az egyes diákokat és rárakni az induló csoportjára” – mondja. Ez után jön egy újabb kör a külföldi befogadóval. Ekkor derül ki ugyanis, hogy ténylegesen hány fő utazna majd. Amennyiben semmilyen paraméter nem változott, a külföldi iskola köteles még egyszer megerősíteni, hogy fogadja a csoportokat. Amennyiben azonban változott a létszám a külföldi iskola nem köteles befogadni a csoportot – emeli ki.

Az érmének van egy másik oldala is

"A magyar program olyan őrületes kapacitásigényt szabadít rá a kinti szolgáltatókra, amit a szokásos módon, pár további tanár beállításával, nem lehet megoldani. A külföldi iskolák azzal is szembesülnek majd, hogy az ő nyári diákjaiknak mekkora része lesz magyar – 20-30-50-70%-a? – teszi fel a kérdést a Rozgonyi Zoltán. Az egyesületnél már most látják, hogy zárkóznak el a külföldi befogadók, mert nem tudják, hogy mostantól csak a magyar piacot kell-e kiszolgálniuk, vagy jövőre az idén csalódó olasz, spanyol, délamerikai diákokat is tudják-e fogadni.

Ki vállalja a felelősséget - a kísérőtanárok szerepe

„Nagyon sok iskolával beszéltünk, senki nem tudja, hogy ténylegesen miféle felelőssége lesz ezeknek a tanároknak – azon a tág megfogalmazáson kívül, hogy „rendelkezésre kell állnia” – mondja az egyesület elnöke. Hozzátéve: azt látjuk, hogy senki nem nézett szembe azzal, hogy ezek a tanfolyamok, amikre a diákok csoportosan mennek, úgynevezett „felnőtt tanfolyamok”.Ezeknek jelentős része magánszállással jár együtt, tehát nem is közös kollégiumi elhelyezéssel. Illetve a tanfolyamok nem egésznaposak, jellemzően van délelőtt 4 tanóra, a hét néhány napján opcionálisan pár esti program 2-3 órában, plusz a hétvégén egy egynapos kirándulás.

„Aki ezzel foglalkozik, az tudja, hogy ez önmagában kihívást jelent, a családi elhelyezés adta problémákról nem is beszélve” – mondja a szakértő.

Tehát arról, hogy a gyerekek mit csinálnak a fennmaradó időben, a tanároknak milyen felelőssége vagy eszközei vannak, senki nem tud semmit. Szintén nem tudja senki, hogy a csoport hogyan jut ki a tanfolyamok helyszínére. „A csoportok kiutaztatása ugyanis a tankerület, illetve a szakképzési centrumok kezében van” – mondja Rozgonyi Zoltán. Nekik pedig közbeszerzéssel kell kiválasztani az utaztatását, de eddig még azt sem lehet tudni, hogy vonattal, busszal vagy repülővel mennek majd.”  

Az iskolák nagy részében problémát jelenthet a kísérőtanárok kiválasztása, annak ellenére, hogy komoly pénzeket kapnak érte – véli az egyesület elnöke. Hozzáteszi: kísérőtanár bárki lehet, így előfordulhat olyan is, hogy a kísérőtanár nem is ismeri a gyerekeket, mert nem tanította őket vagy nem is gyakorló tanár.

Kéthetes szponzorált osztálykirándulás

Azt nem nehéz belátni, hogy az osztálykirándulás önmagában jó dolog. Az is, hogy ha egy ilyen jellegű programban van napi négy angolóra, amit anyanyelvi tanárok tartanak. „Ennek a nyelvtanulási hozadéka azonban így önmagában, szigetként – úgy, hogy semmi köze ahhoz, ami előtte és utána van – minimális” – mondja Rozgonyi Zoltán. Önmagában ez sem lenne nagy baj.

„A baj ott kezdőik, hogy ennek a költsége most már meghaladja azt az összeget, amit ugyanannak a diáknak a teljes, egészéves tanévére fordít a magyar állam. Tornaórástól, takarítóstól és villanyszámlástól összeadva kevesebb, mint amibe egy ilyen diák kiküldése kerül a kísérőtanárral és a kétezer eurós kerettel együtt”

– emeli ki a szakértő. A számításaik szerint amit az idei programra az állam költ, körülbelül a 40%-át teszi ki annak, amit összességében a középiskolai oktatásra költenek egy évben. 

Nézzük a számokat: ha vesszük ezt a 90 milliárd forintot és melle tesszük, hogy oktatásfejlesztésre mikor mennyit költöttek, akkor látszik, hogy a fejlesztési oldalon 10, maximum 100 milliós összegek vannak. Előfordulnak  kivételes esetek, például az első diplomamentő program 13 milliárd forint volt, a nyelvvizsgadíj visszatérítés 3 milliárd forint évente, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy ezek nem kifejezetten oktatásfejlesztési kiadások, mert csak egy-egy problémára reagáltak.  

„Ez a külföldi nyelvtanfolyami program sok évre elviszi a kereteket mindenféle valódi oktatásfejlesztés elől. A kormányzat ezzel sajnos azt is elárulta, hogy semmiféle érdemi terve sincs az oktatás fejlesztésére a jövőben.”