A Nyelvtudásért Egyesület szerint a szeptember 1-je óta hatályos felnőttképzési törvény - szó szerinti értelmezésben - olyan súlyos következményekkel járna, amelyek miatt számos hazai nyelviskola működése ellehetetlenülne. A szervezet hiányolja a végrehajtási rendeleteket is.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményükben azt írták: a piaci versenyzők számának nagymérvű csökkenése, illetve a magas akkreditációs és egyéb költségek bevezetése miatt jelentősen megugró nyelvi képzési díjak nyilvánvalóan káros hatással lesznek a hazai lakosság amúgy is gyenge idegennyelv-tudására.

A jogszabály - álláspontjuk szerint - egyértelműen rögzíti, hogy a törvény hatálya kiterjed minden nyelvi képzési programra, legyen annak szintje a kezdő és az elméletileg tanítható legmagasabb szint között bármi, függetlenül attól, hogy nyelvvizsgaszintet vagy egyéb "további kimeneti szintet", esetleg azon belüli készségek vagy nyelvi ismeretek fejlesztését célozza meg a tanfolyam.

Az egyesület felhívja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) figyelmét arra, hogy a törvény szövegében tételesen hivatkozott európai referenciakeret leírása éppúgy felöleli a hétköznapi nyelvhasználatot, mint ahogy keretet kínál a munkahelyi, illetve a szakterületekhez kötődő nyelvhasználat leírásához is.

A végrehajtási rendelet tervezetének eddig megismert részletei számos nyelviskolát aggodalommal töltenek el, mert a bevezetni tervezett költséges programengedélyeztetés a hazai nyelviskolák nagy részére jelentős anyagi terheket hárítana - írták.

Az NGM kedden azt közölte, hogy az általános nyelvi képzéshez nem lesz szükség akkreditációra, a szabályozás értelmében engedély is elég lesz hozzá. A tárca azért adott ki közleményt, mert a Népszabadság - a felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek birtokába jutott tervezetei alapján - keddi számában azt írta, jóval kevesebb helyen sokkal drágábban lehet majd nyelvet tanulni, ha a kormány jóváhagyja az NGM terveit.

A minisztérium a lapban megjelentekkel kapcsolatban azt is közölte, hogy az egyéb nyelvi képzések esetén még nyilvántartásba vételi díjat sem kell fizetni, ha a képzés állami vagy uniós forrásból nem kap támogatást.

Az NGM téves állításnak nevezte továbbá azt is, hogy csak a már akkreditált nyelviskolák maradhatnak a piacon. Mint írták, a médiában megjelentekkel ellentétben ezt az intézkedést nem visszamenőlegesen, 2013. szeptember 1-jével kívánják bevezetni, hanem "csak attól fogva, hogy a képzésekre ténylegesen megszerezhető az engedély".

A Nyelvtudásért Egyesület szerdán, mindezekre reagálva azt írta: az NGM közleménye a képzési programok átcímkézésére, kerülőút keresésére biztatja az iskolákat annak érdekében, hogy a lakossági igényeket kielégítő változatos tanfolyamaikat - legyenek azok általános, nyelvvizsga-felkészítő, netán szaknyelvi vagy más speciális képzések - továbbra is fenntarthassák. Erre azonban a törvény a fentiek miatt valójában nem ad lehetőséget - tették hozzá.