Megszűnő nyelvi előkészítők, két-három idegen nyelv oktatása a középiskolákban, a nyelvvizsgák egységesítése, az angol nyelv háttérbe szorítása, kötelező nyelvvizsga a felvételihez – többek között ilyen kormányzati tervek kerültek nyilvánosságra az elmúlt hetekben. Bár több sajtóértesülést az oktatási államtitkárság már cáfolt, még mindig nem egyértelmű, hogyan változik az iskolai nyelvoktatás, ha a nyelvoktatási stratégiát elfogadja a kormány.

Nyelvvizsga nélkül nincs felvételi

„A nyelvvizsga kötelezővé tételére azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók harminc százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát. Reményeink szerint néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma” – így indokolta az eduline-nak a felvételi szabályok szigorítását az oktatási államtitkár július végén.

Hoffmann Rózsa szerint leghamarabb 2015-től vagy 2016-tól változhatnak a felsőoktatási felvételi feltételei, vagyis az idén nyolcadikos vagy kilencedikes diákok nyelvvizsga nélkül valószínűleg már nem jelentkezhetnek egyetemre, főiskolára. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének főtitkára szerint a terv nem rossz, és nem is kivitelezhetetlen – igaz, ehhez át kellene dolgozni a középiskolai nyelvoktatás rendszerét is. „Hiába tanulnak heti négy órában nyelvet a diákok, kevesen rendelkeznek használható nyelvtudással. Idegen nyelvet a diákok tudásának megfelelő csoportokban érdemes tanulni, ilyen csoportokat a szintfelmérők megíratása után az iskolákban is ki kell alakítani. Ehhez át kellene gondolni az órarendeket, szakítani kellene néhány beidegződéssel, de mindez távolról sem megoldhatatlan probléma, és óriási előrelépést jelentene” – mondja Sipos Júlia.

Nem az angol lesz a legfontosabb?

Bár jelenleg az angol az első számú „lingua franca”, az Origo néhány hete arról számolt be, hogy a nyelvoktatási stratégia összeállítói iskolai oktatását háttérbe szorítanák. Bár az oktatási államtitkárság ezt cáfolta, az továbbra sem biztos, hogy az iskolákban elsőként oktatott nyelv mellé nem kerül-e oda valamelyik neolatin nyelv, például az olasz, a francia vagy a spanyol. Az államtitkárság szerint ez utóbbi mellett szól, hogy a neolatin nyelvek tanulása „egyenletesen terheli” a diákokat – szemben az angollal, amely „kezdetben kifejezetten könnyűnek tűnik”.

„Általános tapasztalat, hogy szívesebben tanulunk olyan nyelvet, amelyet a környezetünk is használ. Kétségtelen, hogy az angol nyelvű filmek, dalok jelentős motivációt jelentenek. Egy diák ráadásul nem magát a nyelvtani struktúrára összpontosít, amikor tanul, hanem egyszerűen feladatokat hajt végre az idegen nyelv segítségével” – mondja Sipos Júlia.

Megszűnő vagy átalakuló nyelvi előkészítők

Nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és nem költséghatékonyak – sajtóértesülések szerint ezért szüntetné meg az államtitkárság a nyelvi előkészítő évfolyamokat, közismertebb nevén a nulladik osztályokat. Bár az oktatási államtitkárság közleményében az áll, hogy nem terveznek komolyabb változtatást az előkészítőkkel, az iskolaigazgatók pesszimisták, azt ugyanis már 2011 elején elismerte Hoffmann Rózsa, hogy a nyelvi előkészítőket is indító intézmények működését az eddigieknél szigorúbb szabályok alapján engedélyezik.

Mód Ildikó, a Dover Nyelvvizsga vezetőtanára szerint hiba lenne megszüntetni az előkészítőket, mert bár plusz költséget jelentenek az iskolák fenntartóinak, a nulladik évfolyamot elvégző tizenöt-tizenhat éves diákok nyelvtudása kimagasló. „Jól boldogulnak a nyelvvizsgán, sokan már a C1-es, vagyis felsőfokú szinten is nagyon jól teljesítenek” – mondja.

Két vagy három idegen nyelv legyen kötelező

Az már a szerdán elfogadott közoktatási koncepció korábbi változataiban is szerepelt, hogy az általános iskolások már a hetedik évfolyamtól két nyelvet tanulnak. Az oktatási államtitkárság emellett azt szeretné, ha a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban egy harmadik idegen nyelv tanulására is lenne lehetőség – ez azonban az eduline által megkérdezett nyelvtanárok szerint még az elitgimnáziumokba járó diákok számára is megterhelő lenne.

„Az igaz, hogy a gyerekek ebben a korban nagyon könnyen tanulnak, de három idegen nyelv oktatása elképesztő óraszámot eredményezne” – teszi hozzá a Dover Nyelviskola tanára.

Alighanem a nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok vezetői sem fognak unatkozni a következő hónapokban, a kiszivárgott információk szerint az államtitkárság egységesítené a nyelvvizsgatípusokat, és egy „megaközpontot” hoznának létre. Sipos Júlia azt mondja, időutazással érne fel, ha valóban létrejönne egy ilyen intézmény. „Ez a rendszerváltás előtti időszakhoz való visszalépést eredményezné, akkoriban még csupán a Rigó utcai nyelvvizsgaközpontban, a mai ITK-ban lehetett nyelvvizsgázni. Ennek következményei beláthatatlanok lennének".

Horváth Dóra
eduline