A belgiumi állami oktatási intézményekben eddig érvényben lévő szabályok értelében a diákok szülei két lehetőség között választhattak. Vagy hitoktatást kértek gyermekük számára - ez esetben dönteniük kellett, hogy a katolikus, az ortodox, a protestáns, a zsidó, vagy a muszlim vallást részesítik-e előnyben. Másik lehetőségük az volt, hogy a hittan órák helyet erkölcstan órára íratják a gyermeket. Ezen órák keretében alapvető erkölcsi, társadalmi kérdéseket boncolgató kurzuson vett részt a diák. Az iskolának az összes lehetőséget biztosítania kellett az órarend keretében. A magyar iskolákban történő hittantanításról itt olvashattok.

Az alkotmánybíróság határozata, amely egy brüsszeli házaspár egy évvel ezelőtt benyújtott panasza nyomán született, annyiban jelent változást, hogy immár az erkölcstan órán való részvételt sem teszi kötelezővé a diák számára. Panaszában a család arra hivatkozott, hogy véleményük szerint nem csupán hittanórákon, hanem az erkölcstan órákon is sérül a gondolkodás szabadságához való jog, mivel az oktatók a foglalkozásokon az állam által preferált világkép elfogadását szorgalmazzák.

A döntés nyomán mind a vallon, mind pedig a flamand közösség oktatási vezetői jelezték, hogy alkalmazkodnak a bíróság határozatához és átgondolják, miként volna célszerű annak szellemében átalakítani az iskolai oktatás rendszerét. A legegyszerűbb megoldásnak azt tartják, hogy a hit-, illetve erkölcstan órákat egyaránt elutasító szülők gyermekei az iskolában tanulószobai foglalkozáson vegyenek részt ezekben az időpontokban.

A következő tanévre előre tekintve gondolkodnak azonban olyan lehetőségen is, hogy az így keletkező "lyukas órák" alatt a diákok szabadon választott tárgyakat tanuljanak, vagy érdeklődésüknek megfelelő témakörben kisebb kutatásokat végezzenek. Vallóniában felmerült az iskolai hitoktatás teljes megszüntetése is, filozófiai, illetve kultur- és vallástörténeti órákkal helyettesítve azt.