A tanfelügyeleti rendszerről és a pedagógusok minősítéséről szóló első dokumentumokat csütörtökön hozták nyilvánosságra az Oktatási Hivatal honlapján. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: a tanfelügyelet az egyes pedagógusok munkáját, az iskola vezetőjét és magát az intézményt értékelikmajd. Hozzátette: 700 pedagógust már ellenőriztek és értékeltek. A tanfelügyeletről itt olvashattok részletesen.

Az általános iskolák számára készült kézikönyv szerint pedagógiai-szakmai ellenőrzést dokumentumelemzéssel, óra- vagy foglalkozáslátogatással, interjúzással és kérdőívezéssel végzik majd a tanfelügyelők. A tanfügyelet - hivatalos nevén országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés - értékelése a tanárok minősítési eljárásán is számítanak majd: erről itt olvashattok.

Dokumentumellenőrzés

Azt vizsgálják majd, hogy a tanár a Nemzeti alaptanterv előírásait, az intézmény sajátosságait és pedagógiai programját, illetve az osztály jellegzetességeit összehangolva dolgozik-e. Megnézik az előző ellenőrzés eredményeit és hatását, illetve az intézményi önértékelés az adott pedagógusra vonatkozó dokumentumait.

A tanmenet és az éves tervezés dokumentumait a tervezési módszer és a tartalmi elemek alapján értékelik majd, és megvizsgálják azt is, nyomon követhetők-e a kitűzött célok, mennyiben épít a dokumentum a diákok előzetes ismereteire, jellemző szempont-e a tanulói kompetenciák fejlesztése.

Lehetséges szempont továbbá az is, hogy a tanmenet tartalmazza-e a céloknak megfelelő tanulási eszközöket (tankönyv, e-eszközök stb.), hogy hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés központi szerepe, illetve hogyan történik az éves tervek korrekciója.

A tanfelügyelők ellenőrzik az osztályfőnöki munka dokumentumait, a napközis/tanulószobai foglalkozások és a versenyre való felkészítések dokumentumait is. Részletesen elemzik az óraterveket is, például abból a szempontból, hogy van-e alkalom személyiség- és közösségfejlesztésre, illetve milyen értékelési formák jelennek meg.

A tanfelügyelők a naplóba és a tanulók füzetébe is belenézhetnek majd: azt fogják vizsgálni, hogyan követhető a diákok munkájából a tananyagban való haladás, illetve a tanulói munka hibáinak javítása.

Óra- és foglalkozáslátogatás

A kézikönyv szerint az óralátogatás "a pedagógusellenőrzés tapasztalatszerzési és adatgyűjtési szempontjából a legfontosabb, leghitelesebb terület". A tanfelügyelők azt vizsgálják, hogyan valósítja meg a tanár az intézmény pedagógiai programjában foglaltakat, figyelembe veszi-e a tanulócsoport adottságait, a tanulók személyiségfejlesztését, a tanulói önállóság támogatását, a motiváció fontosságát, a korszerű pedagógiai technológiák alkalmazásának, illetve a folyamatos ellenőrzés és értékelés követelményét.

A tanfelügyelők az óralátogatáson azt is figyelik majd, hogyan reagál a tanár a kiszámíthatatlan tanulói reakciókra, etikusan és professzionálisan viselkedik-e. A megfigyelési szempontok közül kiemelt szerepet kap az óra célja és tartalma, az órán alkalmazott módszerek, az óra felépítése és szervezettsége, a tanulók munkája és magatartása, a nevelő munkája, magatartása, egyénisége, valamint az óra eredményessége.

Interjúk

A tanfelügyelők a tanárral, illetve az intézmény vezetőségéből azzal az emberrel készítenek interjút, aki ismeri a pedagógus munkáját. Az interjún a tanárral közösen értékelik az órákat, foglalkozásokat is.

Az önértékelés szempontjai a következők: az óra szerepe a tanítási folyamatban, kapcsolódása a tanmenetben tervezetthez, illetve a korábban szerzett tanulói ismeretekhez, a tervezés és a megvalósítás összhangja, az eredményesség, a nevelési-oktatási célok megvalósulása, az alkalmazott módszerek és használatuk indoklása, a motiváció módja, a differenciálás és az egyéni képességek figyelembe vétele, a tanulókra fordított figyelem, az ellenőrzés, értékelés és visszajelzés módja, a pedagógus elégedettsége.

A tanfügyelők az interjún a célok és követelmények megvalósulása, a célok, a tartalom, az alkalmazott módszerek és tanulásszervezési eljárások, motivációs eszközök, illetve az értékelési módok viszonya alapján értékeli az órát. További szempont a tanulási folyamat irányításának, az egyéni képességek fejlesztésének mikéntje, az óra légköre és a pedagógus magatartása, a reflexió és a kommunikáció módja, a vezető, irányító, illetve segítő szerep megvalósítása.