A G7 azt írja, a kormány 2010 után úgy alakította át a szakképzés rendszerét, hogy minél hamarabb, minél több szakmával rendelkező fiatal lépjen ki a munkaerőpiacra, akár érettségi nélkül is, hogy ezzel felkészüljön a gyorsan emelkedő munkaerőigényre.

Csakhogy minden jel arra utal, hogy a vállalatok is a magasabban képzett, érettségizett szakmunkásokat értékelik jobban. Az érettségivel nem rendelkező szakiskolai végzetteknek ma már a fele segéd- vagy betanított munkásként dolgozik, ami jól jelzi, hogy a szakiskolai képzés piaci értéke zuhan – többek között ezekre a következtetésekre jutott az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének szakképzésről szóló átfogó tanulmánya, ami nemrég a Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kiadványban jelent meg.

A 2011 és 2016 közötti időszakban 2,4 százalékról 6,2 százalékra nőtt a közmunkásként dolgozók aránya, ami túlnyomórészt segédmunkát jelent. Emellett az elsődleges munkaerőpiacon is kismértékben nőtt az egyszerű foglalkozásban, összeszerelőként vagy gépkezelőként dolgozók aránya, miközben a szakmunkát végzőké 5-8 százalékponttal csökkent, 42–43 százalékra. Technikusként, ügyintézőként vagy irodai munkán a teljes vizsgált időszakban 8–10 százalék dolgozott.