Az iskola nem magolásra való - így tanítanak Norvégiában

Különleges oktatási módszer, a storyline szerint tanítanak több norvég iskolában: a diákoknak csoportban kell feladatokat megoldaniuk. Az egyik iskola igazgatója szerint demokráciára nevelnek, a diákok pedig empatikusabbak lesznek és az életben is jobban boldogulnak majd - írja a hvg.hu.

  • Eduline
Problémamegoldás, csapatmunka, demokrácia - ezekre tanít a norvég alternatív oktatási módszer
Stiller Ákos

A Ringstabekk iskolában nem tantárgyakat tanítanak külön-külön, hanem megpróbálják összegyúrni a megtanítandó ismereteket, a diákokat pedig a storyline módszer alapján egy történetbe helyezik. 60-75 gyerek tartozik egy 4-5 fős, különböző szaktanárokból álló teamhez, a 13-16 éves diákok pedig az idő jelentősebb részében csoportokban dolgoznak - írja a hvg.hu.

Bjorn Bolstad, az iskola igazgatója a portálnak adott interjúban elmondta: egy történet például, amikor a csoportnak fel kell készülnie egy Mount Everest-expedícióra. ''Tanulmányozniuk kell a térképet, az időjárási viszonyokat, költségvetést készíteni, összeállítani a felszerelést. Nagyon sok kutatómunkára van mindehhez szükség, a csoportban fel kell osztani a feladatokat, a végén pedig összegezni az eredményeket.'' A finn iskolákban is eltörlik a tantárgyakat: erről itt olvashattok.

Az igazgató szerint a lényeg az, hogy a diákoknak legyen egy mintájuk a feladatok, problémák megoldására, amelyet később más területeken is tudnak alkalmazni.

''Norvégiában is sok olyan iskola van, ahol mindennel meg akarják ismertetni a gyerekeket, és ezért állandóan csak rohannak, hogy még ez is beleférjen, meg az is. A diákok pedig tíz év múlva vagy semmire nem emlékeznek, vagy összekeveredik a fejükben minden, amit tanultak'' - tette hozzá. A teljes interjút az alternatív oktatási módszerről itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.