Van olyan budapesti gimnázium, ahonnan tízből négy végzős külföldön tanul tovább
A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban.
A középiskolások nagy dilemmája, hogy melyik egyetemet válasszák. De lehet, hogy már korábban el kellene gondolkozni a továbbtanuláson? Vajon mikor érdemes eldönteni, hogy melyik lesz a legjobb egyetem?

Ez fontos pillanata a középiskolások életének, de sok esetben már túl késő a jó döntés meghozásához- írja The Guardian.
Egy 2016-ban egy felmérés rámutatott arra, hogy azok a diákok, akik már 10 éves koruk körül tudják, hogy egyetemre szeretnének menni, nagyobb valószínűséggel jutnak be felsőoktatási intézménybe, mint azok, akik a később döntenek. Ezért a kutatás szerint az egyetemeknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az általános iskolások pályaorientációjára.

Ha az általános iskolásokban tudatosítjuk, hogy a felsőoktatás mindenki számára elérhető, akkor lehet, hogy sokkal több diák dönt a továbbtanulás mellett.
Ha azonban már fiatalabb korban megértik, mi az a felsőoktatás, és milyen lehetőségeik lesznek, ha továbbtanulnak, könnyebben lehet ellensúlyozni azt az "oktatásellenes" gondolkodásmódot, amely néha már az általános iskolában befészkeli magát a diákok fejébe.
A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.