Lőtereket alakítana ki az iskolákban a Klik

Levelet küldött a Klebelsberg Központ az iskoláknak azzal kapcsolatban, kialakítható-e lőtér az intézményben vagy az udvarán – adta hírül az RTL Híradó. Azt írták, hogy ehhez hat méterszer tizenöt méteres elkeríthető területre lenne szükség, amely ellátható minden lőtávolságból biztos fedezékkel.

  • Eduline
Képünk illusztráció
MTI - Illyés Tibor

A lehetőségek felméréséről már márciusban beszélt a tárca helyettes államtitkára. Maruzsa Zoltán azt mondta, meg kell vizsgálni, hogy ki lehet-e alakítani lőteret az intézményen belül vagy kívül.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint az iskolaigazgatóknak alaposan át kell gondolniuk, hogy vállalják-e a rizikót. "Ez egy kiemelkedően veszélyes sport, úgyhogy aki úgy dönt, hogy lőteret létesít az iskolában, nagy felelősséget vesz a vállára" - mondta az RTL Híradónak Szüdi János, a PSZ szakértője. A PDSZ elnöke, Mendrey László szerint az ilyen sportoknak egész egyszerűen nincs helye az iskolában.

Az oktatási államtitkárság közleményben azt írta, ez csak választható szakkör lenne.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára márciusban a Parlamentben beszélt arról, hogy a szabadon választható katonai alapismeretek tárgy mellett a testnevelés is kiegészülne a lövészet lehetőségével.

Fegyvert adna a kormány az iskolások kezébe

A kormány koncepciója szerint az iskolák udvarán is lőtereket lehetne kialakítani, tesiórán pedig kerepelhetnének a fegyverek. Az eddig labdajátékokra és atlétikára épülő testnevelést a kormány küzdősportokkal és lövészettel egészeítené ki a Népszava szerint. Tény, nemrég a kormány bejelentette, 27 milliárd forintból 197 új lőteret létesítenek az országban, a lap szerint pedig ehhez köze van annak, hogy az iskolai oktatás keretében lövészetet is oktatnának.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu