Nem egy kilencedik évfolyam bevezetésére lenne szükség az általános iskolákban, hanem jelentős tananyagcsökkentésre, mivel az alapkészségek fejlesztésére, gyakorlásra egyáltalán nincs idő.
Nem feltétlenül új évfolyam bevezetésére, inkább jelentős tananyagcsökkentésre van szükség, mivel az alapkészségek fejlesztésére, gyakorlásra és tehetséggondozásra nem jut elég idő az általános iskolában - idézte a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) friss felmérésének legfontosabb megállapítását szerdai számában a Magyar Hírlap.
A cikk szerint a tanárok úgy látják, széles társadalmi, szakmai és ciklusokon átívelő politikai konszenzusra van szükség a köznevelési rendszer olyan átfogó változtatásához, mint a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése, amit nemrég fideszes politikusok vetettek fel újra.
Az NPK közlése alapján a felmérés eredménye sok száz pedagógus véleményét tükrözi. Sokan jelezték, hogy az alapkészségek erőteljesebb fejlesztésére nem a pluszévfolyam a megoldás. Voltak, akik azzal érveltek, hogy inkább hagyni kellene érni, kifutni az elmúlt évek nagy horderejű változásait, mert sem az iskolák, sem a szülők nem tolerálnák az újabb átfogó reformot. A pluszévfolyam támogatói között akadtak, akik az óvoda és az iskola közötti nulladik évfolyamot hoznának létre.
Mint a cikkben szerepel, a pedagógusok azt is megfogalmazták, hogy ekkora változás előkészítéséhez rengeteg idő kell, ezért 2016-os kezdéssel megvalósíthatatlan.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
