Mennyiből kellene működnie az oktatásnak? Gyakorlatilag csak ebben az egy kérdésben alakult ki vita a Civitas Intézet pénteki oktatási konferenciáján, ahol kiderült: az iskolák fenntartásáról, a szakképzésről, a szegregációról, a pedagógusbérekről és a tantervekről az ellenzéki pártok oktatáspolitikusai - kis túlzással - ugyanazt gondolják.

Mennyit az annyi?

„Minden költségvetési 100 forintból 20 forintot az oktatásra kellene költeni, ez a jelenlegi források megduplázása lenne, a GDP 5 százaléka helyett 10 százaléka menne az oktatásnak” – körvonalazta az LMP ambíciózus választási ígéretét Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője, aki hozzátette: a pedagógusbéreket meg kellene duplázni, ezt négy év alatt lehetne elérni, míg a pályakezdők fizetését megháromszoroznák. „Legalább nettó 300-350 ezer forintos fizetés kell ahhoz, hogy a legjobb diákokat csábítsuk a pályára” – mondta.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció oktatáspolitikusa szerint nemcsak az oktatásnak, hanem – többek között – az egészségügynek is szüksége van többletforrásra, „10 százalék helyett a GDP 6 százaléka reálisan kitűzhető és vállalható”.  A DK-s politikus úgy látja, a pályakezdő pedagógusok esetében valóban szükség van korrekcióra, és külön forrást kellene nyitni a többletmunkát végző – például hátrányos helyzetű térségben dolgozó vagy éppen az integrált oktatást segítő – pedagógusok munkájának anyagi elismerésére.

„A GDP 6 százalékáról szakmai konszenzus van” – mondta az oktatásra fordítható forrásokról Dúró Dóra, a Jobbik oktatáspolitika, aki azt mondta, ők azt szeretnék elérni, hogy a kezdő pedagógusfizetés a diplomás átlagbér szintjét érje el. „Most egy főiskolát végzett kezdő pedagógus bére bruttó 2200 forinttal több, mint a garantált bérminimum” – tette hozzá.

„Nem jön ki a matek a GDP 10 százalékáról, nem lehet ilyen ígéretet tenni, ez nem a 13., hanem a 17. havi nyugdíj ígéretének felel meg” – reagált az LMP-s Kanász-Nagy Máté szavaira Szabó Szabolcs, az Együtt szakpolitikusa, aki szerint „ha csak a GDP 6 százalékát eléri az oktatásra fordított forrás, abba már belefér például, hogy minden diák és pedagógus kezébe tabletet adjunk”. Hiller István volt oktatási miniszter, az MSZP oktatáspolitikusa hozzátette: nem kellene mást tenni, mint betartani a Fidesz ígéretét, és ismét a minimálbérhez kötni a pedagógusfizetéseket, hogy azok a minimálbér emelkedésével párhuzamosan évről évre magasabbak legyenek.

Állami vagy önkormányzati iskola?

A Civitas Intézet konferenciáján megjelent oktatáspolitikusok mind egyetértettek abban, hogy az iskolák állami fenntartása megbukott – Hiller István szerint nem véletlen, hogy sok település a Klebelsberg Központ helyett inkább valamelyik egyháznak adta iskoláját. „Míg 2010-ig az iskolák 90 százaléka önkormányzati, 7 százaléka egyházi, 2 százaléka egyesületi és alapítványi kézben volt, 1 százalék pedig magániskolaként működött, mára az egyházi iskolák aránya 13 százalékra nőtt, az alapítványiak aránya 1 százalék alá csökkent, a magániskolák száma azonban emelkedett” – mondta a volt oktatási miniszter.

Az ellenzéki pártok alapvetően önkormányzati kézbe adnák vissza az iskolákat: a DK például kistérségi-térségi együttműködéseknek biztosítaná a fenntartást, a Jobbik szerint eleve csak ott kellett volna az államnak beavatkozni az iskolafenntartás ügyébe, ahol érzékelhetően nem működött jól az önkormányzati iskola.

 A Civitas Intézet konferenciájáról szóló beszámolónk első részét itt találjátok: