A mai világ igényeit aligha elégíti ki a jelenlegi oktatási rendszer: nyitottságra, rugalmasságra, az egyéni igényekhez való alkalmazkodásra lenne szükség. Egy izlandi tanár összegyűjtötte az ezt megakadályozó, elavult elemeket, amelyeket az Átlátszó Oktatás adaptált az itthoni helyzetre. Ezekből szemezgettünk.
Az Átlátszó Oktatás egy izlandi általános iskolai tanár, Ingvi Hrannar Ómarsson listája alapján gyűjtötte össze azokat az elavult elemeket, oktatási módszereket, amelyek gátolják, hogy a magyar oktatási rendszer előbbre jusson. 2003 óta romlik a diákok teljesítménye a PISA-felméréseken, amelyek a szövegértési és matematikai képességeket mérik: a 2012-es PISA-eredményekről itt olvashattok.
1. Számítógépterem
Ahelyett, hogy a diákok elavult, már csak filmekben látható PC-ken tanuljanak hetente egyszer arról, hogyan kell a Wordöt használni, az egyes órák keretein belül kellene elsajátítaniuk az informatikai képességeket.
2. Izolált osztálytermek, izolált iskola
Online interaktív térképek, anatómiai modellek, vendégelőadók, más tanárok, szülők - ezek mind hiányoznak a magyar osztályteremből. Az iskolának is folyamatos kapcsolatban kell állnia a diákokkal, szülőkkel. Az iskolai hírek posztolása Facebookon már elegendő ahhoz, hogy mindenki lássa: nem csak ''vegetál'' az iskola. A posztereket, weboldalakat pedig a diákok készíthetik, kiélve a saját kreativitásukat. Nem lesznek többé tantárgyak a finn iskolákban.
3. Az internet és a technikai eszközök hiánya
Az internet remek eszköz arra, hogy a diákok megtanulják, hogyan tudják megtalálni a szükséges információt. Mobiltelefonnal, tablettel pedig képeket, videókat, weboldalakat, blogot lehet készíteni, írni, szerkeszteni, ami izgalmasabbá teszi a tanulást és teret ad a kreativitásnak.
4. Nincs tudáscsere a tanárok között
Itt is az internet a kulcs: online nem csak az egy iskolában tanítók oszthatják meg egymással a jó gyakorlataikat, hanem a tudáscsere működhet országos vagy nemzetközi szinten is.
5. Egészségtelen menza
Ebben sem járunk az élen, pedig hosszútávon megtérülnek az egészségesebb összetevők, a költségeket pedig többféle módon lehet csökkenteni: az iskolák a diákok segítségével maguk termelhetik a zöldségeket, gyümölcsöket, a porciózás és a mosogatás pedig lehet a diákok feladata. Nincs több só- és cukortartó az étkezőasztalon: a január 1-jén életbe lépett menzarendeletről itt olvashattok.
6. Reggel 8 órai kezdés
Nem csoda, hogy sok diák elkésik, és szinte egész nap fáradt: a Minnesotai Egyetem kutatása szerint a diákok már akkor sokkal jobban teljesítenek, ha 50 perccel később kezdődik az oktatás, és 30 perccel tovább tartanak az órák. Több tanulmány szerint is ''csodaszerként'' hatna a diákokra, ha 1-2 órával később kezdődne az oktatás.
7. Hagyományos könyvtárak
A könyvraktári funkció mellett egy modern könyvtárnak tanulási, kutatási, techikai és szórakozási térnek is kell lennie, ahol mindenki egyenlően férhet hozzá az információkhoz és eszközökhöz.
8. Uniformitás és a csoportmunka hiánya
Minden diák és tanár másban jó, és mások az igényei, így az oktatásnak, a továbbképzésnek személyre szabottnak kell lennie. A csoportmunkát a mindennapok részévé kell tenni.
9. Standardizált tesztek
Ezek az egyedi különbségeket, a valós, komplex feladatok megoldására való képességet nem mérik. Kritikus gondolkodásra, folyamatos utánkövetésre és értékelésre lenne szükség. Reform helyett forradalmi megújulásra, szemléletváltásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
