Hét dolog, amit biztosan nem tudtál Arany Jánosról

Kétszáz éve, 1817 márciusában született Arany János, akiről mindenki tanul az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből.

  • Eduline

1. Zseni volt

Ezzel aligha mondunk újdonságot, de azt talán kevesebben tudják, hogy Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni - hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott, ez pedig a 19. század elején elképesztő teljesítmény volt.

Wikipedia

2. Nem is akart költő lenni

Amikor 1836-ban otthagyta az iskolát, nem költő, hanem festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Azért a színészkedést is kipróbálta, és zenélni is tudott (erről később).

3. Az Üllői úton lakott

Ha már Arany-emlékév van, sétáljatok el az Üllői út és a IX. kerületi Erkel utca sarkához. 1860 körül kapott ebben az épületben egy négyszobás lakást, ez a terület akkor azonban még a város szélének számított, a házat beépítetlen területek vették körül.

Az Erkel utca ma
maps.google.com

4. Ezt a verset nem tanítják az iskolákban

A legtöbb Arany-életrajzban szerepel, hogy 1866-ban érdemkereszttel tüntették ki, ám azt a költő nem akarta elfogadni (nem véletlenül, azt korábban Haynau is megkapta, a "császári kegyről" Aranynak - fogalmazzunk finoman - megvolt a véleménye). Végül - erről Nyáry Krisztián is írt - a belügyminiszter egyszerűen postán küldte el a kitüntetést a tiltakozó költőnek, aki állítólag soha nem bontotta fel a csomagot, a csomagolópapírra azonban Kosztolányi Dezső, Faludy György és mások szerint ezt a rövid versikét írta: „Hasfájásban szenvedek, / Kiskeresztet küldenek, / Ha csak egyet tojhatnám, / Száz keresztért nem adnám.” A vers kézirata sajnos nem maradt fenn.

5. Gitározni is tudott

Ha most élne, talán még nagyobb rajongótábora lenne, ugyanis csupa menő dolgot csinált: verset írt, fordított, és még gitározni és zongorázni is tudott. 1870 körül kapott egy gitárt névnapjára a barátaitól, és emlékezetből leírt 150 kedvenc dalt, sőt néhány dalszöveget is írt.

6. New Yorkban is van Arany-iskola

Majdnem minden nagyobb városban elneveztek Aranyról egy-egy iskolát (hogy csak néhányat mondjunk: Debrecenben az egyik egyetemi gyakorlóiskolát hívják így, de Százhalombattán, Győrött, Nyíregyházán és Budapesten is van), de még egy kanadai és egy New York-i magyar iskola is Arany nevét kapta meg.

7. Díszpolgár lett

Nemrég a walesi Montgomery díszpolgárává avatták Arany Jánost. A walesi bárdok kétszáz éve született költőjének Eric Fairbrother, a balladában megörökített település polgármestere adományozta a posztumusz címet.

Olyan történt Arany Jánossal, amire valószínűleg soha nem számított
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.