Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében az ombudsman álláspontját ismertetve beszámolt az előzményekről: Szabó Máté panaszbeadványok alapján több óvodában és iskolában vizsgálta a kedvezményes (térítésmentes vagy félárú) étkeztetés körülményeit.

Egyes esetekben a fenntartó - amely állami intézmény esetén a települési önkormányzat - a jogosultak nagy száma ellenére is csak kevés gyermeknek tudta biztosítani a kedvezményes étkezést, mert a költségvetéséből nem futotta a teljes körű ellátásra - állapította meg az alapjogi biztos. A fenntartók, iskolavezetők arra kérték a szülőket, hogy csak az ebédet igényeljék a gyermeküknek. Ez a gyakorlat a jogszabályoknak megfelel ugyan, de a hátrányos helyzetű településeken élő és szociálisan rászoruló gyermekek esetében különösen méltánytalan - írták.

A közleményben a szabályozás hiányosságai között említették, hogy az intézményeknek azonos mértékű állami normatíva jár akkor is, ha a gyermek csak az ebédet veszi igénybe, és akkor is, ha háromszori étkezést nyújtanak neki, noha ez utóbbi nyilvánvalóan többe kerül. Ellentétes továbbá az élettanilag szükséges napi három étkezés biztosításának követelményével az a rendelkezés, hogy a szülő lemondhat a gyermekének alanyi jogon járó szolgáltatásról. Az ombudsman szerint a szülő csak akkor mondhat le a gyermekének iskolai, óvodai étkeztetéséről, ha térítési díjat fizet.

A szülői lemondással összefüggésben megjegyezték: külön aggályokat vet fel, ha a döntés vélhetően nem a szülő önkéntes elhatározásán, hanem az óvoda, iskola fellépésén, nyomásán alapul.

Az alapjogi biztos szerint a jogszabályok nem egyértelműek, ezért előfordulhat, hogy az egyes intézmények másként értelmezik a közszolgáltatás teljesítését. Szabó Máté ezért az érintett szaktárcáktól a szabályozás pontosítását kérte, az iskoláknak, fenntartóknak pedig gyakorlatuk felülvizsgálatát javasolta annak érdekében, hogy a kedvezményes étkezésre jogosult gyermekek megkaphassák a napi három étkezést.