A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában.
A társadalmi integráció kulcsa és elengedhetetlen előfeltétele az oktatás, egész Európában. Ha nem érjük el, hogy a fiatalok iskolába járjanak és elvégezzék az iskolát, majd pedig belépjenek a munkaerőpiacra, akkor nem fog működni a fenntartható társadalmi és munkaerő-piaci integráció.
- mondta Tobias Zech német politikus, az Európa Tanács romák és más nomád népek társadalmi integrációjáról szóló jelentéstevője hétfőn Budapesten. Fontos szempontként emelte ki, hogy nemcsak az egyes országokat érintő, hanem európai kihívásról van szó.
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének idei első, januári ülésszakán egyhangúlag fogadta el a romák és más nomád népek befogadásáról és integrálásáról szóló határozatot. Eszerint a mintegy 11 millió, javarészt szegénységben, nem megfelelő körülmények között élő európai roma gyakran ellenszenvvel, bizalomhiánnyal szembesül. A határozat kimondja, hogy etnikai származása senkinek sem határozhatja meg életkörülményeit.
Tobias Zech az MTI-nek nyilatkozva aláhúzta azt is, hogy az integráció akkor lehet sikeres, ha mindkét fél, vagyis a többségi társadalom és a kisebbség is akarja azt, és mindkét fél nyitott egymás iránt. A politikus a jelentés készítése során Magyarországra, Bulgáriába, Romániába és Szerbiába is ellátogatott, nem kormányzati szervezetekkel és polgármesterekkel találkozott, valamint oktatási intézményeket keresett fel.
Pozitív példákként említette a magyarországi intézkedések közül egyes szociális juttatások megvonását az iskolalátogatási kötelezettség be nem tartása esetén. Mindkét téma sok vitát vált ki Magyarországon - mondta - , ugyanakkor Németországban hasonló szabályozás működik évtizedek óta. Amennyiben nincs alapos indok arra, hogy a gyermek nem megy iskolába, az államnak a gyermek érdekében fel kell lépnie - mondta.
A jelentést elfogadva az ET közgyűlése arra szólította fel a tagországokat, hogy a munkához jutás esélyének növelése érdekében tegyenek többet az oktatás és a képességek fejlesztése terén, a roma gyerekek diszkriminációja ellen. Számolják fel a szegregációt az iskolákban, és teremtsenek befogadó környezetet és annak a lehetőségét, hogy a felnőttek is képzésben részesülhessenek.
A képességek elismerése mellett biztosítani kell a foglalkoztatottságot. Mindehhez hatékony diszkriminációellenes törvényeket kell biztosítani, visszatartó erejű szankciókkal.
A tagországoknak bizalmat kell építeniük a többségi társadalom tagjai és a roma közösségek között a kultúrák, a közös történelmi múlt megismerése által a békés egymás mellett élésért, valamint a cigányellenesség, a rasszizmus minden formája és az intolerancia megszüntetésére - áll a határozatban.
A határozathoz csatolt dokumentumban Magyarországgal kapcsolatban kiemelte, számos roma rendelkezik felsőfokú végzettséggel, akik sikeres karriereket futnak be, így jó példával járnak elöl, és motiválóan hatnak a roma fiatalokra. Szerinte a kérdés nem az, hogyan lehet a kirekesztést megszüntetni, hanem az, hogyan lehet elérhetővé tenni a munka lehetőségét minden romának.
Pozitív példaként említette a magyar kormány által indított Biztos kezdet programot, amely segít a kisgyermekeknek és a szülőknek a bizalomépítésben, valamint lebontani az iskolába menetel akadályait. Szintén kiemelte azt a rendelkezést, amely hároméves korban határozta meg a kötelező óvodai részvételt, ugyanakkor támogató intézkedéseket sürgetett annak biztosítására, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családok is eleget tehessenek ennek a követelménynek.
A megoldandó problémák között sorolta, hogy bizonyos iskolákban tapasztalt szegregációt meg kell szüntetni, és befogadó környezetet kell teremteni az oktatásban a roma gyerekeknek. Szerinte mindezek hozzájárulhatnak a hiányzások, az évismétlések, a korai iskolaelhagyások csökkenéséhez. Kiemelte, hogy Magyarországon több olyan oktatási program - mint a Tanoda program, vagy a Második esély program - sikerrel segíti befejezni azoknak az iskolát, akik korábban kiestek az oktatási rendszerből.
Kijelentette, sosem volt még ilyen jó esélye Európában a romák hátrányai leküzdésének, befogadásuk előmozdításának.Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
