Az államtitkár szerint a kormány jelenleg is a GDP 6,14 százalékát költi oktatásra, bár ezt nagyon nem úgy számolják, ahogy szeretné. Nem ez volt az első nyakatekert számmágiája a kormánynak.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a 2012-es mélypontot (4 százalékot) követően a pedagógusok lassú béremelése jelenthetett némi bővülést az oktatásra fordított állami források tekintetében, de ez nem lehetett akkor mértékű, mint amiről Rétvári Bence államtitkár beszélt.
A béremelés mértéke 238 milliárd volt Rétvári szerint, ez azonban alig több mint fél százalékos emelést jelent a szférában, hiszen a GDP legutóbbi ellenőrzött adata az Európai Unió adatai szerint több mint 31 780 milliárd forint volt 2014-ben. A GDP ráadásul kis mértékben még emelkedett is, azaz százalékosan "kevesebbet ér" a betolt pluszforrás.
Az államtitkár szerda reggeli M1-nek adott nyilatkozata szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 6,14 százalékát fordítják oktatásra, míg az OECD elvárt átlaga 6 százalék. Azonban az államtitkár hozzátette, hogy ebben a 238 milliárdon túl további száz milliárd forintnyi uniós forrást is belefoglaltak, ami viszont nem része az OECD számítási elveinek, elvégre az uniós forrásokat egy nemzetközi közösség dobja össze.
Az államtitkár gondolatmenete alapján a magyar oktatásra fordított uniós forrásokat más országok forráscsökkenésként kezelhetnék, elvégre befizetésük nem a saját oktatási szektorukban realizálódott.
Korábban Palkovics László oktatási államtitkár is furcsa logikát követett: ha a kormány belemenne a jelenlegi bérekkel a kötelező óraszám 26-ról 22-re való csökkentésébe, az "béremelést jelentene". Vélhetően az államtitkár elfelejtette, hogy az oktatás nem egy gyártósor, ahol ha valakik kevesebbet dolgoznak, akkor kevesebb termék készül el. Ráadásul ez úgy hat, mintha nem számolnának azzal, hogy a felszabadultabb környezetben oktató tanárok minőségibb munkát tudnának végezni.
Palkovicshoz ma reggel Rétvári is csatlakozott, aki szerint ez "egy burkolt fizetésemelést is rejthet magában", hiszen a 22 óra feletti óraszámot már túlóraként számolnák el.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
