A jelentés szerint ezzel a tanuláshoz nem jutó gyerekek számát tekintve Pakisztán Dél-Ázsián belül az első, a világon pedig a második helyen van. A lázadás során lerombolt iskolák, valamint a tanárok és a diákok legyilkolása különösen a lányok helyzetét érinti hátrányosan az amúgy is gyenge oktatási rendszerrel rendelkező országban - teszi hozzá a tanulmány.

A "Rémálommá vált álmok" címet viselő jelentés arra mutat rá, hogy az ázsiai ország "nyomasztó helyzetben lévő" oktatási rendszerét az iszlamista lázadás mellett megtépázta a hadsereg tevékenysége is; ez utóbbi ugyanis az oktatási intézményeket gyakran laktanyának használja.

"A tálibok és egyéb milicisták több ízben követtek el szörnyű támadásokat pakisztáni iskolák ellen, megfosztva a diákokat az oktatástól és sokszor az életüktől is" - mondta Bede Sheppard, a szervezet gyermekjogi osztályának igazgatóhelyettese. Az ilyen támadások azért fordulhatnak elő gyakran, mert a hatóságok sokszor a milicistákat védik, sok esetben nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást. Ennek meg kell változnia - húzta alá az aktivista.

Mivel a pakisztáni kormány nem közöl adatokat, a HRW a Global Terrorism Database (GTD) adatbázisra hivatkozik, amelyet amerikai egyetemek kutatói állítanak össze. A GTD számításai szerint 2007 és 2015 között 867 oktatási intézmény ellen intéztek támadásokat, melyek során összesen 392-en haltak meg és 724-en sebesültek meg.

A Tehrik-e-Talibán Pakisztán (TTP) nevű tálib ernyőszervezet és más terrorszervezetek iskolák elleni támadásainak célja sokszor az, hogy megakadályozzák a lányokat abban, hogy tanulhassanak. 2009-ben a tálibok az ország északkeleti részén található törzsi területeken az akkor ellenőrzésük alá kerülő Szvát körzetben 900 iskola bezárásával 8000 tanárnő munkáját és 120 000 lány tanulását lehetetlenítették el. A hadsereg nem sokkal ezután, az iszlamisták kiszorítását követően továbbra is laktanyának használta a térségben található oktatási intézmények épületeit, tavaly decemberben pedig további 20 iskolát foglalt el ugyanebben a térségben.

A HRW kiemelte, hogy habár az ország alkotmánya szerint az oktatás "alapvető jog", a kormány "vajmi keveset" tett annak érdekében, hogy garantálja a diákok és a tanárok biztonságát. A helyzet némiképp megváltozott azután, hogy a tálibok 2014 decemberében, az északkeleti Pesavár városában megtámadtak egy katonai iskolát, és megöltek 125 diákot. Ezt követően új biztonsági intézkedéseket vezettek be; falakat emeltek és fegyverhasználati képzést indítottak a tanárok számára.

A jelentés szerint az iszlamista felkelés mellett a pakisztáni oktatási rendszernek további nehézségeket okoz, hogy kevés a tanuló, a nemek közötti megkülönböztetés, a képzett tanárok hiánya és a szegényes felszereltség. Az oktatás megtizedelése leginkább a nőket érinti; a kormány 2014-es adatai szerint a pakisztáni nők 47 százaléka analfabéta, 53 százalékuk pedig iskolába sem járt.

Az ázsiai országban az oktatás ellen irányuló erőszak legismertebb áldozata Malala Juszafzai, akit 2012-ben több lövéssel megsebesítettek a tálibok, de túlélte a támadást és két évvel később Nobel-békedíjat kapott. A 19 éves Malala jelenleg Angliában tanul.