A 2016 tavaszán alakult, a történelem tanításával bármilyen szinten (általános iskolától az egyetemig) foglalkozó oktatókat tömörítő új egyesület, a TSzE. A szervezet első konferenciájára készül október első hetében, ahol szakmai előadások mellett a szervezet céljait is bemutatják:

az egyesület alapvető célja, a történelemoktatási kérdések átpolitizáltságtól mentes, szakmai vizsgálata

- írják közleményükben. A szervezet elnöke Nánay Mihály történelemtanár a lehető legjobb szándékkal hívhatta életre kollégáival a szakmai egyesületet, az M1-nek adott korábbi interjújában is a tanárok számára nagy valószínűséggel rokonszenveses, tisztán szakmai kérdésekről beszélt, többek között arról, hogy a történelem oktatásában bizonyos területeken meg kell találni egy szakmai konszenzust. Ez arra a közvélekedésre reagálhatna, miszerint átideologizálva tanítják a tanárok a tantárgy bizonyos elemeit, ebben kívánnak szakmai minimumot találni.

Sokkal érdekesebbnek tűnik  a fentiek tükrében, hogy az első előadásokat egyoldalúan az állami szektor szereplői tartják a történelemoktatás és a kapcsolódó tanárképzés új kihívásairól és aktuális problémáiról, valamint a 2016 nyaráig kiadott kísérleti tankönyvekről, sorrendben Maruzsa Zoltán (elnök, Oktatási Hivatal), aki korábban a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt, Kaposi József (főigazgató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) és Borhegyi Péter (vezetőszerkesztő, OFI) tolmácsolásában. Vannak azonban, aki vélhetően kritikával illetnék előadásukban az új könyveket, ám nincsenek az előadók között:

A konferencia második szakaszában már a történekem mélyebb szakmai kérdései kerülnek napirendre, sokszínűbb előadói választékkal: a 2015-ös GULAG-GUPVI Emlékév kapcsán tart előadást Stark Tamás, Bognár Zalán, Bank Barbara, Szakály Sándor, Majorszki András, valamint egy korábbi Szovjetunióba hurcolt fogollyal folytatott beszélgetés következik, hogy együtt járják körül a szovjet munkatáborok szörnyűségeit, a Vörös Hadsereg megszállásának tragikus következményeit.

A meghívottak között Szakály Sándor történész, a kormányközeli Veritas Történetkutató Intézet vezetőjét érdemes külön kiemelni, ugyanis ő jelentette ki nyáron, hogy az első világháborút követően a zsidók felsőoktatásában való részesülését korlátozó Numerus Clausus "nem volt jogfosztó" - kijelentései miatt még a kormány is elhatárolódott tőle.