Évértékelő sajtótájékoztatót tartott a Pedagógusok Szakszervezete, mely a közoktatás év végi állapotára korlátozódott. A Galló Istvánné által irányított szervezetnek sűrű volt az év vége: Pölöskei Gáborné Klik-elnökkel, valamint a pedagógusok sztrájkbizottságán keresztül a kormánnyal is is tárgyaltak a hét során.

A Klik kapcsán a legfontosabb témák között volt az iskolák teljes központosítása, a működtetői jogkörök átadása, valamint a tanári órakedvezmények. A találkozó augusztus vége óta húzódott, miközben már javában életbe lépett az a rendelet, ami eredetileg a plusz feladatkört elvállaló tanárok órakedvezményét szabályozta. A PSZ ugyan elérte, hogy ellentételezni kelljen többek között az osztályfőnöki vagy a diákönkormányzati segítő feladatköröket, ám a tankerületek nem alkalmazzák ezt egységese, ezért módosítási javaslattal élt a szakszervezet.

A működtetői jogkör kapcsán a munkáltatóváltás miatt szeretnék elérni, hogy az ne érintse a most átvett iskolai dolgozók fizetését, béren kívüli juttatását. Eddig utóbbi önkormányzatonként változó volt, így országosan jelentős különbségek alakultak ki.

Galló Istvánné tájékoztatása szerint előkészületben van a tankerületek szervezeti és működési szabályzata, amit még mindig nem ismerhettek meg, alig három héttel az iskolák januári átvétele előtt. Az átvétel kapcsán fontos volt tisztázniuk a kormánnyal kötött kollektív szerződés érvényességét, ami az EMMI szerint még legalább egy évig érvényben marad, ami biztosítékot jelenthet az alkalmazottak számára.

Kedden találkozott a pedagógusok sztrájkbizottsága az EMMI képviselőivel, ugyanis a korábbi megállapodások - melyek kiharcolásáért sztrájkot tartottak - nem maradéktalanul, vagy kifogásolhatóan teljesültek. A találkozó azonban nem zárulhatott érdemi eredménnyel, ugyanis Palkovics László oktatási államtitkár az ígéretek ellenére nem jelent meg, Sipos Imre helyettes államtitkárnak pedig nincs felhatalmazása, hogy megállapodást kössön a szakszervezetekkel.

Ettől függetlenül ismételten tolmácsolták a Klik felé is jelzett problémákat. A tanári pluszfeladatokért járó pótlékokról például érdeklődtek, hogy a korábbi megállapodás szerint a tankerületeknél megvan-e a fedezet a díjak kifizetésére, ám erre Sipos nem tudott érdemben válaszolni. A nyugdíjas tanárok helyzetéről is szó esett, velük kapcsolatban a PSZ el szeretné érni, hogy a nyugdíjkorhatár tanév közbeni elérését követően is hasonló feltételekkel dolgozhassanak, mint előtte. 

Mint korábban említettük, a tanárok leterhetltsége is gondot jelent, ugyanis a Klik nem mindenhol tölti be az üres helyeket, amit helyettesíteni kell. A PSZ arra kéri a kormányt, hogy ne spóroljon, vegye fel a kellő tanerőt az intézményekhez.

A PSZ is részt vesz a Tanítanék gyertyagyújtásos eseményén is - mondta Galló Istvánné.

Lázár János miniszter, az egyházi oktatást magasztaló és kiemelő megjegyzései kapcsán Galló Istvánné kiemelte, hogy állami fenntartású intézményeknél nem elfogadhatóak vallási nézetek kiemelése másokkal szemben, hasonlatosan a diákok keddi közleményéhez, ahol felhívták a miniszter figyelmét az egyház és az állam szétválására.

A PISA-felmérés eredményeire hivatkozva Lázár kijelentésére válaszul a szakszervezeti vezető elmondta: jól látszik, hogy nem az a legfontosabb kérdés, hogy jó magyarokat neveljen a rendszer, hanem a készségeket fejlessze. A miniszter a tanárokat tette felelőssé a rossz eredményért, miszerint nem Balog Zoltán miniszter tartja az órákat.

Még szerencse, hogy a tanárok, és nem a miniszterek tanítanak

- mondta erre Galló Istvánné. A rossz eredmények kapcsán nem tartotta elhanyagolhatónak azt a tényt, hogy csökkent a tanárok szabad döntési és tanítási lehetősége, ezért kevésbé van lehetőségük a diákok egyéni fejlesztési igényei szerint tanítani. Sokkal több szabályt kell betartani, kevesebb az idejük is, sok az adminisztráció. Ha valaki nem a szabályok szerint dolgozik, könnyen meglátszik a fizetésén is. Jelentősnek tartja az elnök, hogy nemzeti köznevelési törvény elfogadásakor a kérésük ellenére is kikerült az a passzus, ami előírja, hogy "a gyerek érdeke mindenekelőtt".

A jelenlegi alaptantervet sem tartja alkalmasnak arra, hogy a PISA által mért készségeket fejlessze - egyúttal reflektált Kósa Lajos szavaira is. Úgy látja, hogy nem biztos, hogy a tantervet kell csak változtatni. Az egész rendszert kell újragondolni, onnan kezdve, hogy hány évfolyamos legyen az alapképzés, mit tanítsanak a felsőbb évfolyamokon, hogy a középiskola ne egy részletesebb ismétlése legyen a korábban tanultaknak.

Aggodalmát fejezte ki, hogy a következő PISA-teszt is hasonlóan rossz eredményeket produkál majd. A mostani eredményeket is elsősorban a mostani szakgimnáziumok és szakközépiskolák húzták le - tette hozzá. A közismereti, illetve természettudományos tárgyak arányának csökkentése tovább ronthat a helyzeten.