„Ne legyen póráz a kormány kezében, ne legyen szájkosár a tanárokon” – A PDSZ nyílt levele

Nyílt levélben kéri a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a nemzeti pedagóguskar hétvégén tartandó közgyűlésének résztvevőit, hogy utasítsák el az etikai kódexet.

  • Eduline
Wikimedia

„Önök olyan feladat előtt állnak, melynek teljesítése meghatározó változást okoz a magyar közoktatás – egyébként is – borús horizontján” – kezdte levelét Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke. „A nemzeti köznevelési törvény által jogszabályilag létrehozott Nemzeti Pedagóguskar olyan jogosítványokkal rendelkezik, melyek gyakorlására éppen azok nem adtak felhatalmazást, akikről, és akiknek szólnak a rendelkezések, szabályozók” – állt a levélben.

Úgy fogalmazott: a megalkotói által legnagyobb jóindulattal létrehozott etikai kódex a pedagógus társadalom heves ellenérzéseit váltotta ki. Az ennek hatására történt módosítások ugyan tompít(hat)nak a leginkább kifogásolt passzusokon, a kódex egészének tartalmát, szellemiségét, megítélését azonban nem módosítják - írta.

A hazánkban érvényes jogrend - az élet minden területén - körültekintően gondoskodik a kötelezettségek teljesítésének számon kérhetőségéről, s a jogok érvényesülésnek feltételeiről. Nincs ez másképp a közoktatás területén sem. Indokolatlan a szabályok duplikálása, felülírása - mutatott rá a szakszervezeti vezető.

Gyakorló pedagógusként, a PDSZ elnökeként, arra kérte a levélben a résztvevőket, hogy ne legyen "póráz" a mindenkori kormányzat kezében, s ne rakjanak "szájkosarat" a saját fejükre. Az etikai kódex elvetését kérte - a PDSZ-hez hasonlóan - nyílt levélben november 4-én a Pedagógusok Szakszervezete is. A kódex a nemzeti pedagóguskar november 14-ei küldöttgyűlésének napirendjén szerepel.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.