Mikor startol a tanárok életpályamodellje? Hoffmann ragaszkodna a 2013-hoz

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben...

  • MTI
2013 szeptemberében jöhet az életpályamodell. Vagy 2014 januárjában
MTI / Varga György

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus-életpályamodell jövő szeptemberben lépjen hatályba. Az államtitkár kedden, az m1 Ma Reggel című műsorában ezt annak kapcsán mondta, hogy a hétfőn megjelent Széll Kálmán-terv 2.0 oktatási fejezete a pedagógus-életpályamodellt 2013 szeptemberétől léptetné hatályba, ha a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák, ám ha a körülmények nem adottak, vizsgálandónak nevezi a 2014. januári bevezetését.

Hoffmann Rózsa szerint a terv erre vonatkozó passzusa egy "bizonytalan megfogalmazás, egy esélylatolgatás". Mint kiemelte: a Széll Kálmán-terv nem azt írja, hogy kitolják a pedagógus-életpálya bevezetését, hanem azt, hogy ha makrogazdasági mutatók nagyon negatívan alakulnának, akkor "esetleg megfontolandó" hogy 2014. január elsejétől vezessék azt be.

Az államtitkár ezt viszont nem tartja jó megoldásnak, mivel a pedagógus- életpályamodell bevezetése nem csak a magasabb fizetést, hanem egy másfajta munkaszervezést is jelent, amelyet tanév közben nem lehet meglépni. A kettőnek egyszerre kell indulnia, szeptember elsejétől - szögezte le.

Hoffmann Rózsa azt mondta, ennek érdekében mindent megtesz, továbbá bízik abban, hogy nem omlik össze a gazdaság és a 2013-ra számolt nem százmilliárdos, hanem egy nagyságrenddel kevesebb milliárd forintot igénylő többletet az ország képes lesz előteremteni. Ugyanis - mint fogalmazott - "sok-sok évtizedes adósságot kell pótolni", de ehhez megvan az eltökéltség a kormányban is - tette hozzá Hoffmann Rózsa.

A kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. A terv oktatási fejezete kiemelt célként fogalmazza meg a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelését. Továbbá kitér arra is, hogy 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely fontos szerepet játszhat abban, hogy 2020-ig a vállalt célok irányába növeljék a felsőfokú végzettségűek arányát.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu