Hiány lesz logopédusokból, több egyetemen fognak képzések indulni

Képzéssel növelnék a logopédusok számát, a tudományegyetemeket az oktatási kormányzat arra kéri, indítsanak ilyen típusú szakokat - írta a Magyar Nemzet szerdán.

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

A lap emlékeztet: az idén ősztől a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó logopédusok terhei nőnek, mert már nemcsak az 5, hanem a 3 éves gyermekek szűrése is kötelező lesz, miközben a területen már most nagy a szakemberhiány.

Az újság kérdésére Palkovics László oktatási államtitkár egy sajtótájékoztatón elmondta: mintegy 3,8 milliárd forintnyi pluszforrás szerepel a Klebelsberg Központ (KK) költségvetésében arra, hogy egyebek között logopédusokat is alkalmazzon. Megjegyezte, hogy a felsőoktatás logopédus-keretszámait már évekkel ezelőtt megnövelték, a tudományegyetemeket pedig arra kérik, indítsanak ilyen típusú képzéseket.

A szaktárca, a képzőintézmények és a KK munkacsoportot alakítottak, amely azt vizsgálja, a képzési oldalon milyen pedagógusi létszámra lenne még szükség - idézi a Magyar Nemzet Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta azt is: eddig Kelet-Magyarországon nem volt lehetőség ilyen tanulmányokra, de most Debrecenben és Nyíregyházán is nyílnak képzőhelyek.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.