A parlamentben Ikotity István írásbeli kérdéssel kereste meg Balog Zoltán minisztert, hogy mi az oka annak, hogy tendenciózusan növekszik az általános iskolákban az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzással rendelkező diákok száma? A válasz végül Rétvári Bencétől, az EMMI számmágus parlamenti államtitkárától érkezett, aki élve a lehetőséggel megkerülte az egyenes válaszadást, ugyanis nem az általános iskolásokról, hanem a teljes diákságról készült statisztikával magyarázta, hogy nem nőtt, hanem csökkent a sokat hiányzók száma.

A II. Orbán kormány miután a családi pótlék feltételévé tette, hogy a gyerekeknek nem lehet sok igazolatlan hiányzásuk, a 2009-es adatokhoz képest keményen bezuhant a hiányzók összesített száma, 13046-ról a 2015/2016-os tanévre 5996-ra, ez 54 százalékos csökkenés. A szankciókról mondhatnánk tehát, hogy van eredménye, de a kép ennél árnyaltabb.

A Magyar Nemzet szúrta ki 2016-ban, hogy folyamatosan emelkedik az általános iskolai igazolatlan hiányzások száma, míg a statisztikailag veszélyeztetettnek számító szakközépiskolákban (napjainkban már szakgimnázium) folyamatosan csökkent, ugyanez vonatkozik a statisztikailag kevésbé veszélyeztetett gimnáziumokra is, ennek következtében így alakult a hiányzók összesítette száma:

• 8149 (2012/2013. tanév)
• 8224 (2013/2014. tanév)
• 7742 (2014/2015. tanév)
• 5996 (2015/2016. tanév)

Rétvári Bence a lehetőséget felismerve ismét haknizásba kezdett, az MTI-n keresztül tudatta a sajtóval, hogy mekkora eredményt értek el. Csakhogy ez még mindig nem válasz Ikotity István számára, ugyanis ő az általános iskolásokat kérdezte, ahol így alakultak az adatok:

Sajnos pontos adat még nem áll rendelkezésre a 2015/2016-os tanévről, hogy az általános iskolákban mértek-e csökkenést vagy sem. Ezen ponton tehát egyelőre nehéz megfogni Rétvárit, csak azt lehet mondani, hogy nem tudni, hogy ferdített-e a statisztikákon. De van más lehetőségünk is.

A 2015/2016-os tanévről kiadott Köznevelési Statisztikai Évkönyv adatai szerint a 15-18 éves korosztályban 88 százalékra csökkent az iskolába járó diákok száma. A csökkenés hátterében kisebb mértékben az évfolyamok közötti népességfogyási tényezők is állnak, de egy furcsa adat azt mutatja, hogy itt többről van szó. Bár minden korcsoportban mérhető csökkenés, a szakiskolákba (mostani szakközépiskolák) járó diákok száma drasztikusan csökkent 2012. évet követően, miután 16 évre csökkentették az iskolaköteles korhatárt.

• 117.543 (2012/2013. tanév)
• 92.536 (2015/2016. tanév)

Tehát míg más iskolatípusokban nagyjából 2-3 százalékkal csökkent a tanulók létszáma, addig a szakiskolákban 22 százalékkal. Figyelembe véve az EMMI saját statisztikáit, miszerint a 42 ezret is meghaladja az iskolát elhagyó 16 vagy annál idősebb idősebb diákok száma, valamint a legszegényebb magyarországi térségekben van a legtöbb iskolaköteles diák, összerakható a kép, hogy leginkább a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű rétegeknél mérhető a csökkenés, akik leginkább szakiskolába járnak, pontosabban járnának.

Leginkább azok a diákok hagyhatták el az oktatást, akiknél fennállt az iskolakerülés, vagyis az 50 órát meghaladó iskolai hiányzás veszélye. A Rétvári által lobogtatott mérések pedig nem alkalmasak arra, hogy ezt a kiesést kimutassák.