Levélben kéri Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkárt a Civil Közoktatási Platform (CKP), hogy a Csépe Valéria által vezetett szakmai csoport mellett bízzon meg egy másik szakmai csoportot is az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával. Leírták a helyettes államtitkárnak, szerintük hogyan kellene megalkotni az alaptantervet.
A Civil Közoktatási Platform keddi közleményében azt kéri, hogy a létrehozandó szakmai csoport összetételére a CKP-ben tömörült szervezetek tehessenek javaslatot. „Így 2017. december 31-re létrejönne két, várhatóan egymástól markánsan különböző szakmai javaslat a tartalmi szabályozásra, illetve az azzal összefüggő oktatásszervezési kérdésekre vonatkozó döntések előkészítő dokumentumaiként. Ezután egy országos társadalmi egyeztetési folyamat vegye kezdetét” - írják.
Azt javasolják, hogy a nagyjából egy hónapig tartó egyeztetési folyamatot követően a két szakmai csoport rendelkezésére kellene bocsátani a beérkezett véleményeket, és ezeket elemezve a két szakmai csoportnak véglegesítenie kellene az álláspontját. „A két javaslat kerüljön az addig már újjáalakuló Országos Köznevelési Tanács elé, hogy kialakítsa saját álláspontját” - írják.
Hozzáteszik: ezután hozza meg a miniszter a döntését a tartalmi szabályozás korszerűsítésének irányelveiről, koncepciójáról, és a kapcsolódó oktatásszervezési kérdések jogi szabályozásáról, a CKP szerint "ez a hatékony és jó oktatáspolitika-alkotás módja".
„Nem tudjuk elfogadni, hogy a közoktatást meghatározó stratégiai kérdései - amelyekről deklaráltan társadalmi egyeztetést kellene folytatni - a szakma meghatározó részét képviselő szakmai szervezetek szakértő hozzájárulása nélkül dőljenek el, a jelenleg megismert, általunk részletesen bírált, sem szemléletében, sem színvonalában nem elfogadható koncepció alapján” - zárul a közlemény.
Hemzseg a szakmai hibáktól és hiányosságoktól az új alaptanterv?
Tizenöt pontban foglalta össze a problémákat az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáról szóló elemzésében Nahalka István oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szakértője, aki többek között azt írja, az új alaptanterv számos fontos kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik, és a hosszabb tanév bevezetésének szükségességét sem tudja érvekkel alátámasztani.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
