Átverték a nyugdíj előtt álló tanárokat? Több tízezer forintot kellene fizetniük

A legkésőbb 2023-ig nyugdíjba vonuló tanároknak elvileg nem kell részt venniük minősítési eljáráson, több ilyen pedagógust most mégis megbüntetnének, mert nem töltötték fel a portfóliójukat.

  • Eduline
Dudás Szabolcs

A köznevelési törvény alapján nem kötelező részt venni a minősítési eljárásban azoknak, akik legkésőbb a 2022/23-as tanév végén mennek nyugdíjba, ám információink szerint több ilyen, nyugdíjkorhatár előtt lévő pedagógusnak is 70 ezer forintot kellene fizetnie, mert nem töltötte fel a portfólióját.

A tanárok az Oktatási Hivataltól kaptak levelet, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Facebookon közzé is tett, azt ajánlva, hogy aki ilyen levelet kapott, keresse fel a PDSZ jogsegélyszolgálatát.

A levél szerint a tanárok bekerültek a 2015-ös minősítési tervbe, ezért 2014. november 30-ig, de legkésőbb a hiánypótlás határidejéig, május 18-ig fel kellett volna tölteniük a minősítéshez szükséges e-portfóliót az erre szolgáló rendszerbe. Információink szerint volt olyan tanár, aki kíváncsiságból, hogy alkalmasnak minősítik-e az eljárásra, valóban regisztrált a rendszerben, de nem tudta, hogy ennek ilyen következményei lehetnek. Van olyan is, aki nem regisztrált, mégis kapott levelet.

Ezt a fenti szabályt a pedagógusok nem tették meg, így a minősítési eljárás sikertelenségéről szóló tanúsítványt kapnak. Az OH levele szerint viszont legkorábban két év múlva megismételt minősítési eljárásban kell részt venniük, amelyért 70 050 forintot kell fizetni.

A sikertelen minősítésről szóló tanúsítvány és a megismételt minősítési eljárás díja egy április 17-ig módosítás után került bele a pedagógusok minősítéséről szóló rendeletbe.

Frissítés: 

Az Oktatási Hivatal Eduline-nak küldött válasza szerint azokat a tanárokat, akik később jelezték feléjük, hogy mégsem szeretnének részt venni a 2015-ös minősítésben, kivették a minősítendők köréből. Ha ez nem történt meg, őket ugyanúgy kezelték, mint a többi pedagógust, és elküldték nekik a hiányzó portfóliójuk feltöltésével kapcsolatos közléseket.

Megismételt minősítési eljárásra ugyanakkor a nyugdíj előtt álló pedagógusnak nem kötelező jelentkezniük. A díjfizetési kötelezettség csak akkor vonatkozik rájuk, ha saját döntésük nyomán ezt mégis megteszik - áll a válaszban.

A minősítési eljárással kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.