Középiskolai felvételi: a legfontosabb infók az Arany János Tehetséggondozó Programról

Milyen segítséget és támogatást kaphatnak azok a rászoruló diákok, akik később szeretnének a felsőoktatásban tanulni? Most összegyűjtöttünk minden fontos információt az Arany János Tehetséggondozó Programról.

  • Eduline
pixabay

Mi az az Arany János Tehetséggondozó Program?

A program célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű, tehetséges diákok továbbtanulását. A program keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, ahol fontos a felsőoktatási tanulmányokra való eredményes felkészítés.

Kik jelentkezhetenek a programba?

Minden olyan tanuló, akinek van tanulói jogviszonya, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázatot meghirdetik, illetve hátrányos helyzetű, rászoruló vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Mikor lesz a 2018-as őszi óraátállítás, az őszi szünet és az érettségi?

Mikor kezdődik az őszi szünet, mikor lesznek hosszú hétvégék októberben és novemberben, és milyen szombati napokon kell majd iskolába menni? Összegyűjtöttük a következő három hónap legfontosabb dátumait. Tanítási szünetek Valamivel több mint másfél hónapot kell várni az első tanítási szünetre. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26.

Mi a pályázás menete?

A programban részt vevő intézmények/intézménypárok (középiskolák és kollégiumok) közül hármat lehet megjelölni, melyek közül a tanulók elsősorban a lakóhely szerinti megye intézményébe nyerhetnek felvételt.

Meghatározott időpontban (2019. január 19-én, illetve pótló válogatási eljárás során 2018. január 25-én)  felvételi eljárást megelőző válogatáson vesznek részt: egy elbeszélgetést követően fogalmazást írnak és képességeket vizsgáló feladatlapokat töltenek ki. A jelentkezőknek részt kell venniük a kilencedik évfolyamra felvételiző tanulók számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsgán abban az intézményben, ahová az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételüket kérik.

Meddig lehet pályázni?

A pályázatot legkésőbb 2018. december 11-ig (a postára adást igazoló bélyegző dátuma) − postai úton − a települési önkormányzat juttatja el az első helyen kiválasztott középiskola címére. A borítékra rá kell írni, hogy  "Arany János Tehetséggondozó Program".

A pályázat eredményéről pedig 2019. február 8-ig a középiskola tájékoztatja a jelentkezőket.

Milyen egyéb fontos határidők vannak?

2018. szeptember 10. Az oktatásért felelős miniszter meghirdeti a pályázatot az Arany János Tehetséggondozó Programba, az Arany János Kollégiumi Programba, valamint az Arany János Kollégiumi Szakközépiskolai Programba történő jelentkezésről.

2018. december 7. A tanulók jelentkezhetnek a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező – az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban megjelölt – intézménybe.

2018. december 11. Az Arany János Tehetséggondozó Programra történő pályázatok benyújtásának dátuma.

2019. február 8. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről – egymás egyidejű előzetes értesítésével és az oktatásért felelős miniszter bevonásával – értesítik az érintett törvényes képviselőket, tanulókat és általános iskolákat.

Rossz hír az idén érettségizőknek: csak az új történelematlaszokat lehet használni a vizsgákon

Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni. "A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu