"Tévhit, hogy a magyarok nem beszélnek idegen nyelveket, évről évre javul a teljesítményünk. Ahhoz képest viszont, hogy az oktatáspolitika az elmúlt 20-25 évben mennyit fordított arra, hogy jobban tudjunk idegen nyelveken beszélni, ez a teljesítmény mégis nagyon gyenge" – mondta az Abcúgnak Nikolov Marianne egyetemi tanár, kutató, aki hosszú évtizedek óta vizsgálja a nyelvtanulás folyamatait és eredményét a közoktatásban.

"Hiába mondják egyre többen, hogy beszélnek valamilyen idegen nyelvet, még mindig nem vagyunk elegen, és még mindig nem beszéljük elég jól” – magyarázta a kutató, aki szerint ennek több oka van, de talán az egyik legfontosabb az, ami a közoktatásban történik. Amikor a diákok elkezdik a nyelvet tanulni, általában nagyon lelkesek, ez a lelkesedés azonban idővel csökkenni kezd. Hogy miért? Mert az osztálytermi játékos feladatokat felváltják a sokkal szárazabb és unalmasabb nyelvtanítási módszerek, ez pedig egykettőre elveszi a gyerekek kedvét.

“Azt látjuk, hogy hiába van nagy hangsúly a tanárképzésben a kommunikatív nyelvtanításon, amikor a tanárok az osztályterembe kerülnek, az évek alatt visszatérnek azokhoz a módszerekhez, amikkel még annak idején őket oktatták: felolvasás a tankönyből, fordítás, nyelvtani gyakorlatok, a gyereknek szinte meg sem kell szólalni. Persze vannak olyan helyek, ahol remekül tanítanak, de sajnos nem az a tipikus” – mondja Nikolov Marianne.

A másik probléma, hogy hiába tanul egy diák a középiskolában például angolul, a felsőoktatásban arra is alig van lehetőség, hogy a diákok a választott szakjaikon a szaktárgyakat célnyelven tanulják, és így tartsák szinten és fejlesszék tovább a közoktatásban elért nyelvtudásukat. A tantárgyak célnyelven tanulása a külföldi diákoknak természetes, ez lenne a megoldás a magyar diákok számára is.