A lengyelek már a kilencvenes évek végén áttértek a kilencosztályos általános iskolai modellre, aminek pont most kívánnak véget vetni. A lakosság többsége és a kormány is visszatérne a nyolcosztályos alapfokú képzéshez, a tanároknak és az ellenzéki pártoknak azonban nem tetszik az ötlet.
Balog Zoltán egy pénteki szakmai rendezvényen szinte csak úgy mellékesen ejtette el, hogy döntött a kormány, megvalósítják a kilencéves általános iskola évek óta dédelgetett tervét. Azt azonban egyelőre nem tudni, milyen formában készülnek ezt megtenni.
Lengyelországban közel két évtizede 9 osztályos az alapozó képzés. Ennek pont most lehet vége, miután a lengyel törvényhozás alsóháza, a szejm tavaly év végén egy új oktatási törvényt fogadott el. A döntés óráisi vitát indított el, az ellenzék szerint a tervezet elfogadása a lengyel oktats legsötétebb napját hozta el.
A törvényhozásban aboszolút többséggel rendelkező erősen jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság szerint a nyolcosztályos általános iskolai oktatás a hagyományos lengyel modell, szerintük így a "normális lengyel iskolarendszerhez" térnek vissza.
A lengyel pedagógusok egy része hevesen tiltakozik, korábban több tüntetés is volt a tervezet ellen. Az IBRiS közvélemény-kutató 2015 év végi felmérése szerint azonban a lakosság közel 68 százaléka a nyolcosztályos általános iskola mellett áll.
Lengyelország 1998-ban tért át arra a gyakorlatra, hogy az alapfokú oktatás 9 éves legyen. A képzést akkor 6+3 évben határozták meg. Az elemi két hároméves szakaszból állt, aminél az első szakaszban nem kaptak jegyet a diákok, csak szöveges értékelést. A második hároméves szakaszt kompetenciateszt zárja, amivel egy úgynevezett "alsó középiskolába" lehet lépni. Az alsó középiskola mindenki számára egységes. Ezután lehet specializált iskolába, líceumba (ami leginkább a felsőoktatásra készít fel), vagy épp szakképzésre, technikumi végzést adó képzésre menni, ami további 3, technikum esetén 4 évig tart.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
