Hittan-stratégiai munkacsoportot hozott létre az evangélikus egyház annak érdekében, hogy megállapítsák, miként lehet az optimumot kihozni a kötelezően választható hit- és erkölcstan oktatásból, megállapításaikat pedig közlik majd az állammal is - jelentette be Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek adott interjúban.

Kérdésként vetette fel, mennyire lehet arra számítani, hogy a hittanoktatásnak hosszú távon meglesznek a tantermi, személyi, valamint anyagi feltételei úgy, hogy egy közoktatási intézményben párhuzamosan akár három-négy felekezet is tart hittanórákat.

Szerinte az egyházaknak keresniük kell az együttműködés lehetőségét ezen a téren, mert "kicsit groteszk", hogy ugyanazokat a bibliai történeteket hallgatják három különböző tanteremben három hitoktatótól a diákok, ami hátráltatja a közösségépítést, ráadásul pluszköltséget jelent az állam számára, miközben az evangélikus hittancsoportok átlagosan három diákot számolnak. Milyen tantárgyakat tanulnak szeptember óta a diákok? Összefoglalónkat itt találjátok, a kötelező hittanoktatásról szóló összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Ennek alapján végig kellene gondolni annak lehetőségét, hogy legalább alsó tagozaton ezeket a csoportokat együtt tanítsák bibliaismeretre és a keresztény hit közös alapelveire, illetve mérlegelni kell azt, vajon veszélybe kerül-e a felekezeti identitás attól, ha összevonják a hittancsoportokat - hangsúlyozta.

Gáncs Péter úgy vélekedett: nem lenne jó, ha olyan tantárgy lenne a hittan, amiből "le lehet vizsgázni, aztán akár el is lehet felejteni", mert ez olyan típusú ismeret, amire élethossziglan szükség van. Hozzátette: "mi azt szeretnénk, ha a hittan segítségével a gyerekek közösségre találnának a gyülekezetekben is és oda beépülnének".

Az evangélikus elnök-püspök közlése szerint jelenleg 17 ezer diák jár evangélikus iskolákba, akiket csaknem 2 ezer pedagógus tanít. A tavalyihoz képest 19 ezerről 24 ezerre emelkedett az evangélikus hittanra járók száma a kötelezően választható hit- és erkölcstan bevezetésével, ugyanakkor a hitoktatók száma nem nőtt ilyen mértékben.

Mint mondta, az iskolákon keresztül új távlat nyílik az egyház számára. Hozzátette: jövő ősszel 25 éve lesz annak, hogy visszakapta az egyház a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumot. Az ünnepség mellett érdemes megvizsgálni azt is, hogy az elmúlt negyed évszázadban hogyan hatott egymásra az intézmény és a helyi gyülekezet.

Az a tény, hogy negyven évig nem végezhetett oktatási tevékenységet az evangélikus egyház, még ma is érezteti hatását. Az ebben résztvevőknek ugyanakkor meg kell tanulniuk, hogy miként végezhetik úgy munkájukat, hogy az ne tűnjön erőszakos hittérítésnek. Az, hogy a szülők fele a kötelezően választható hit- és erkölcstan mellett tette le a voksát, azt mutatja, hogy az egyházak felé van egyfajta elvárás és bizalom ezen a téren is - állapította meg.