• A diákok önkormányzati rendszere és a diákparlament is súlytalanná vált fokozatosan az évek során, mely a legutóbbi köznevelési törvény elfogadásával tetőzött be.
• A NIT-et sokan kormányzati elkötelezettségű szervezetként könyvelték el, mert a diákok képviselete a kerekasztalon is helyet foglalt, eközben szinte vért izzadnak, hogy megőrizzék függetlenségüket.
• A tiltakozók és a kormány között egy lövészárokharc bontakozott ki.
• A diákoknak pedig lenne építő véleményük, csak eddig kevesen hallgatták meg őket.

A tagszervezetek nem feltétlen oktatási, de mindenképp ifjúsági szektorból érkeznek, köztük esélyegyenlőségi, emberi jogi, roma ifjúsági, helyi és országos szervezetekkel. Ezen túl az összes jelentős párt ifjúsági szervezete is megjelenik a NIT-ben pártoló tagként, így a Fidelitas mellett a Societas, vagy a Jobbik ifjúsági szervezete is – így kioltva egymás ideológiáját, bár szavazati jog nélkül működnek, tisztséget sem viselhetnek.

Janzsó Ádám elnök nem tart a belső pártosodástól, az elmúlt négy évben nem érzékelték, hogy markánsan befolyásolnák a NIT tagjainak az együttműködését, tisztségekre nem is választhatóak politikai pártok tagjai - erősítette meg az Eduline-nak.

A megalakulást követően gyors fejlődésnek indult a NIT, a kormány 2012 óta egyre több ügyben véleményezteti az ifjúságpolitikai jogszabályterveket a szervezettel, végül 2016 elején meghívást kaptak a Köznevelési kerekasztalra – melyet többen rosszallóan fogadtak, például a Független Diákparlament is.

Pártatlanul a legnehezebb

Janzsó szerint a meghívás indokai között az is szerepelt, hogy a diákszervezetek nem alakítottak ki erős hálózatot – leszámítva a felsőoktatást, melyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája lefed –, viszont ők 3700 intézménnyel kapcsolatot tartva fokozatosan építik már a hálózatukat, főleg diákönkormányzatokkal.

Semmilyen javaslatot nem terjesztünk be, mely nem tőlük jövő kezdeményezés

- vallja Janzsó. A közoktatás strukturális átalakításának a hívei, egyúttal komoly eredményeket akarnak elérni a diákok és a diákönkormányzatok jogainak kiterjesztésében, valamint a meglévő jogok (saját diákképviselő és segítőtanár választása, diákparlament) érdemi gyakorlásában. Janzsó úgy látja, hogy elmaradt az is, hogy oktassák és ösztönözzék a diákokat a társadalmi szerepvállalásra.

Keserűen állapította meg az elnök, hogy bár ők bent ülnek a KK-n, a diákönkormányzatokat nem hívták meg az állami szereplők egyetlen tankerületi fórumra sem.

Olyan szakmai kérdésekbe nem kívánnak beleszólni, ami nem feltétlen a diákságra tartozik, ilyen az iskolai dolgozók bérezése, a hasonló munkacsoportokba megfigyelőket küldenek a kerekasztalon. Viszont amellett nem tudtak elmenni, mint ami az érettségizőket érinti, így ők is azt javasolták, hogy az érettségi követelményekben felmenő rendszerben legyen változás, valamint elérjék – másokkal együtt sikerrel –, hogy újra lehessen használni a régebbi történelematlaszokat.

A következetességről már árnyaltabb a kép: Janzsó szerint látható, hogy akkora a média és a közvélemény pressziója a kormányra, hogy olyan döntést is hozhat, ami a kerekasztalon nem jutott olyan stádiumba – azaz nem volt róla megállapodás. Hozzátette, világos volt, hogy át kell alakulnia a fenntartói rendszernek, és inkább az időzítéssel játszó kommunikációs reakció volt a Klik felszámolásának bejelentése.

Programjuk akad bőven

Janzsó elmondása alapján jól látható, hogy a kifogásolt problémákkal valóban foglalkoznak a kerekasztalon, a NIT ezekre adott megoldási javaslataiban már akadnak eltérések. Csökkentenék tanulói terheket, ezen belül a testnevelésórák számát inkább végzős osztályokban csökkentenék, hogy készülhessenek az érettségire vagy a középiskolai felvételire. Ezen túl a testnevelést kiváltanák fakultatív mozgással is, csökkentve a tornatermek délelőtti leterheltségét.

Egyértelműnek tekintik, hogy az egésznapos iskola végén ne vigyen haza a diák házi feladatot, „ez nonszensz” – jegyezte meg Janzsó. Egyetértenek a tankönyvválasztás szabadságán, de hozzátette, hogy nagyon sok dolog történhet egy órán, ha „a tanár becsukja az ajtót”. A tankönyvek egy részét digitális tartalommal váltanák ki, járulékosan csökkentve a digitális analfabéták számát a munkaerőpiacra kikerülő fiatalok körében.

Újjáépítenék a diákparlamentek rendszerét helyi, megyei és országos szinteken is, hogy találkozzanak a felnőtt korú döntéshozókkal és képviselőkkel. A gyűléseket a mostani három év helyett legalább kétévente hívnák össze.

„A diákönkormányzatoknak beleszólási jogot kell adni. Hogyan akarunk aktív társadalmi szereplőket nevelni, ha nem adunk nekik beleszólást az ügyeikbe?

- emelte ki az elnök, hozzátéve, hogy a jelenlegi véleményezési jog olyan, mint a szél, amiben több dolog is könnyen elszáll. Legfeljebb az iskolai büfé terméklistájába szólhatnak bele, és alig működik, hogy az iskolai diáksegítő pedagógust maguk válasszák meg. A NIT további forrásokat is követel a DÖK-ök számára, de nem diákrendezvényekre, hanem az iskolai érdekképviseletek műküdésére.

Türelmesek, de a Diákparlament ügyében már májusban változásokat akarnak, hogy minél hamarabb összehívja és gondoskodjon a diákok jelenlétéről a kormány - ez Janzsóék kalkulációja szerint nem lenne több 50-100 millió forintál, ami elenyésző a közoktatás költségvetéséhez képest.

Két tűz között

Ez egy kétoldalú bunkerharchoz kezd hasonlítani

– mondta Janzsó a CKP és a kormány vitája kapcsán, hozzátéve, hogy mindkét fél a mögötte állókkal akarja igazolni saját elismertségét.

A NIT is elgondolkozott a CKP-vel való együttműködésen, mivel egyik tagszervezetüket is meghívták – emlékezett Janzsó -, ezért egyeztetésbe kezdtek a tagszervezeteikkel, de mire csatlakoztak volna, a CKP kijelentette, hogy olyannal nem kíván együttműködni, akik részt vesznek a Köznevelési kerekasztalon.

A Magyar Tudományos Akadémia részvételét megkérdőjelezni nem a legbölcsebb dolog.

- mondta Janzsó a kerekasztal másik résztvevőjéről. Bár megtehették volna, hogy elmenjenek ennek ellenére a CKP-val egyeztetni, egy ilyen szabály után már visszakoztak.

Mikor a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megjelent a sztrájktárgyalásokra a kormány által megjelölt helyen, ami megegyezett a kerekasztallal, akkor Janzsóék jelezték az elsők között, hogy őket ne használják erre (a kormány), ugyanis erre nem is volt felhatalmazásuk a tagszervezetek részéről sem. Végül kivonultak, mikor kiéleződött a vita.

A legnagyobb vita a NIT-en belül a parlamenti vitanapon való részvétel volt, amire a Fidesz hívta meg őket. Végül megjelentek, de Janzsó tudomása szerint ő volt az egyetlen, aki nem a pártok mögött, hanem a sajtópáholyban foglalt helyet. A kerekasztal tagjai a kormány mögött, a CKP és a szakszervezetek a baloldali pártok mögött ültek – jellemezte a helyzetet a NIT elnöke, aki szerint ez az ellenségeskedés nem viszi előre az ügyet.

A címadás utalás Lautréamont szürrealista írására, amelyben furcsa szépséget fedezett fel a varrógép és az esernyő találkozásában a boncasztalon.