Palkovics László oktatási államtitkár a kerekasztal keddi budapesti ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: megkezdték az intézményfenntartó július 1-jei átalakításával összefüggő kérdések megbeszélését.

Jelezte, hogy délután megtárgyalják a civil közoktatási platform 12 pontos követelését, a pontok jelentős része a kerekasztal szakmai témái közé tartozik. Az államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) követeléseiről szintén azt mondta, hogy megvizsgálják majd. Szerinte ugyanakkor a szakszervezeti tevékenységet és a szakmai munkát szét kell választani, és a kerekasztal ez utóbbi fóruma.

Mai cikkünkben fejtegettük, hogy miért lesz szinte lehetetlen a megyezés a tiltakozók és a kormány közt.

Közölte: a tanfelügyeleti rendszer változásáról szóló rendeletmódosítás elkészült, az erre vonatkozó kézikönyveket módosították, csökkentek a pedagógusok adminisztratív terhei.

Arról a budapesti tanítónőről, aki tiltakozása jeleként nem kívánja a gyerekeket értékelni, az államtitkár kérdésre válaszolva azt mondta: a tiltakozásnak vannak különböző formái, a pedagógusoknak az a feladatuk, hogy a gyerekeket tanítsák és az értékelésüket elvégezzék. Aki az utóbbit nem teszi, az a feladata egy részét nem látja el - közölte, hozzátéve: az ügyben az iskola igazgatójának kell eljárnia, a tankerületi vezetővel egyeztetve.

Pölöskei Gáborné, a Klik új vezetője arról számolt be, hogy a központ tartozásainak rendezését megkezdték, első ütemben 8,6 milliárdot utaltak át a tankerületeknek és 90 ezer számlát fizettek ki. Kiemelte: nagyon gyorsan szeretnék a tartozásokat rendezni, ez az alapja a normális működtetésnek. Hozzátette: következő lépésként az iskolák pár héten belül keretet kapnak, amely a mindennapi működéshez ad számukra mozgásteret.

Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke úgy fogalmazott: nyugodt szívvel megy haza, és az iskolái igazgatóinak arról számol be, hogy kéréseik nyitott fülekre találtak, nagyobb önállóságuk lesz a jövőben. Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere szólt arról is, hogy az elképzelések szerint az intézményvezetők várhatóan az eddiginél nagyobb munkáltatói és gazdálkodási jogköröket kaphatnak. Rámutatott: ugyanakkor az a határvonal, amely az épület üzemeltetése és az állam feladatai között van, nem éles. Úgy látja, abban is egyetértés rajzolódott ki, hogy az elsők között azt kell meghatározni, hogy konkrétan kinek mi a feladata. Hozzátette, ők a jelenlegi működési forma még hatékonyabbá tételében érdekeltek.

Bárányos József, a fenntartói munkacsoport képviselője rámutatott, egyetértés volt abban, hogy az állami intézményfenntartóra szükség van. Szeretnék elérni a gazdasági és szakmai intézményi autonómia visszaállítását, és szerintük a Kliknek egyfajta ellenőrző szerepe lehetne.

Bella Tibor, a pedagógusfoglalkoztatási munkacsoport képviselője közölte: javaslataik között szerepel, hogy a nyugdíjazások miatti álláshelyzárolást oldják fel, és vizsgálják felül a pedagógusok kötött munkaidejét is. Növelnék az intézményvezetők mozgásterét is.

Náray-Szabó Gábor akadémikus a tartalomfejlesztési munkacsoport képviseletében kiemelte: megfogalmazódott, hogy a gyerekeknek kevesebbet kelljen tanulniuk, de alaposabban. Szeretnék azt is elérni, hogy a mindennapos testnevelés és a művészeti oktatás ne terhet, hanem élvezetet jelentsen.