A jó társaság és a jó diákélet a pályaválasztás előtt álló diákok számára fontos szempont lehet a megfelelő középiskola kiválasztásakor. Fontosnak is kell lennie, hiszen a ballagás után a tanulással töltött délutánok helyett mindenki a változatos iskolai programokra, rendezvényekre és a jó osztályközösségre szeret visszaemlékezni.

Ezt a középiskolák is felismerik; ezért szerveznek többek között gólyanapokat és gólyatáborokat, különböző témaheteket, vetélkedőket, tanár-diák meccseket, színházlátogatásokat és kirándulásokat.

A teljesítményre is hatással lehet

Budavári Eszter a Mindwell pedagógiai szakpszichológusa szerint a középiskolai pályaválasztás az egyik első jelentős mérföldkő a diákok életében. Úgy érzik, az egész életük ezen múlik, ezért szoronganak, többen pánikrohamszerű tüneteket is tapasztalhatnak. A folyamat ráadásul szinte egy teljes tanéven keresztül tart.

A felvételi értesítő megérkezésével aztán ez a típusú szorongás és bizonytalanság enyhül. Átveszi a helyét a szorongás az új környezet, elvárások és kapcsolatok kialakítása miatt.

Az utóbbi, vagyis az új kapcsolatok és osztályközösség kialakulása mindezek közül talán a legfontosabb. Például azért, hogy a diákok úgy érezzék, tartoznak valahová, motiválják egymást, kibontakozzanak, megtanuljanak csapatban dolgozni, egymással együttműködni és legyenek bizalmasaik.

„A napjaik jelentős részét a diákok az osztálytársaikkal töltik, ezért nem mindegy, hogy hova mennek be nap, mint nap” – mondja a szakember.

A pedagógiai szakpszichológus szerint, ha az osztályközösség nem jó, vagy ha a diákok verbálisan, lelkileg vagy fizikailag bántalmazzák egymást, az egy állandó feszültséghelyzetet eredményez, ami a teljesítményükre is hatással lehet. Odafigyelés helyett például az órákon is állandó készenléti állapotban vannak. Ellenben, ha kedvelik egymást, biztosak lehetnek benne, hogy minden nap egy biztonságos közegbe lépnek be, ahol fókuszálhatnak a tanulmányaikra és motiválják egymást.

Az iskola is beleszólhat

Budavári szerint bár a diákok közti kapcsolatok előbb-utóbb maguktól is kialakulnak, bizonyos gyakorlatokkal az osztályfőnökök is segíthet. A jó közösség elvégre az ő érdekük is, mivel ugyanannyira tagjaik az osztályoknak, mint a diákok.

A Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program nevű honlapon ennek segítésére több tucat közösségépítő játékot gyűjtöttek össze tanárok számára. De jó módszer lehet az is, ha a reggeleket beszélgetőkörrel indítják az osztályok. Nem csak az ismerkedés első heteiben, hanem később is.

Ahhoz azonban, hogy ne csak külön-külön az osztályok, de maga az iskola is egy összetartó közösség legyen, nagy szerepe van a tantestületeknek és annak, hogy az intézmény szervezzen „össznépi” programokat. Például családi napokat, workshopokat, vásárokat, sport- és kreatív vagy kulturális rendezvényeket, előadásokat. Olyan programokat többek között, amiken a diákok vegyes csapatokban vetélkedhetnek, vagy amiken csapatban kell dolgozniuk egy közös cél érdekében.

Egyes településeken a diákprogramok az iskolai falain túl nyúlnak. Békéscsabán például évtizedes hagyomány, hogy szeptember utolsó hetében diákok veszik birtokba az egész várost. A Garabonciás Napokra az előző tanév végén a város minden középiskolája állít egy diákpolgármester-jelöltet, akik aztán szeptemberben a több tucat diákot felölelő stábjukkal egy héten keresztül versengenek egymással.

A nulladik nap fáklyás felvonulással indul, amin diákok és tanárok ezrei vonulnak végig a város sétáló utcáján, majd rendezvények tucatja kezdődik el. Az iskolai stábok előadással, kiállításokkal, kampánykoncertekkel készülnek, majd az utolsó napon leadott szavazatok alapján eldől, hogy ki nyeri meg a diákpolgármesteri címet.

De az országban más településeken is hagyománya van a hasonló diákrendezvényeknek.

1963 óta kétévente tartják az Erkel Diákünnepet (EDÜ) Gyulán, ami egy többnapos összművészeti fesztivál középiskolások számára. A békéscsabai rendezvényhez hasonlóan ez is fáklyás felvonulással kezdődik, a programok között pedig itt is vannak koncertek és versenyek, a tehetséges diákok pedig tehetségkutatókon mérettethetik meg magukat. Hasonló összművészeti fesztivált pedig rendeznek Székesfehérváron is. A Fehérvári Diáknapokra többek között könnyűzene, komolyzene, film és diákszínpad kategóriában is nevezhetnek a diákok.

Mindezek nem csak az adott iskolák közösségét kovácsolják össze, de azt is lehetővé teszik, hogy különböző iskolák tanulói között is barátságok szülessenek.

Libalegelő helyett ma iskola van

Ezek a programok és kezdeményezések Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint is fontosak. Arra a kérdésre, hogy miért, a válaszát a szakember egészen a 19. századig visszanyúlva kezdi.

Azt mondja, a fiatalok azokban az időkben csak a napjaik igen kevés részét töltötték az iskolában. Helyette a szabadban játszottak egymással vagy segítettek a szüleiknek.

A modernizáció viszont ebbe is beleszólt és Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint a társadalom gyerekekért felelős része, vagyis a pedagógusok a 20. század környékén ismerték fel, hogy a fiatalok már több időt töltenek el az iskolában, mint otthon.

Ekkor kezdtek el azon gondolkodni, hogy hogyan pótolhatnák a kimaradó élményeket a nagyvárosban élő diákok számára. Mindezt úgy, hogy közben bátorságot, felelősségvállalást, tiszteletet is tanulnak, és szoros kapcsolatokat, barátságokat alakítanak ki egymással.

A 20. században emiatt alakultak cserkész szövetségek, változatos tematikájú táborok és mozgalmak, de akkor lett igény az osztálykirándulásokra, túrázásokra is. Tehát arra, hogy az iskola beleszóljon, vagy legalább közreműködjön a fiatalok szabadidejének, kikapcsolódásának megszervezésébe és a kapcsolataik alakításába. Például színházzal, táncházzal, klubokkal és beszélgetésekkel.

Ezek a programok a Magyar Pedagógiai Társaság elnöke szerint most különösen fontosak a diákok számára, akik szívesebben lógnak az interneten vagy játszanak videójátékokkal ahelyett, hogy tanítás után például együtt fociznának vagy kirándulnának.

Szerinte ugyanis a diákok emiatt nem veszik észre, hogy milyen gyorsan elrepülnek a fejük fölött az évek, ezért a pedagógusoknak kell módot találni arra, hogy lelassítsák az életüket, és hogy a középiskolából jó élményekkel ballagjanak majd.

Hol lehet ezekről tájékozódni?

Az iskolák többsége jól tudja, hogy a pályaválasztás során akár döntő szempont is lehet a diákélet egy felvételi előtt álló tanuló számára. Éppen ezért vannak olyan intézmények, amik a honlapjaikra feltöltött felvételi tájékoztatóikban is szót ejtenek arról, hogy az induló osztályok és a tanulmányi „kínálat” mellett milyen rendezvényekkel várják a diákokat.

Emellett a különböző szakkörökről, iskolai programokról a középiskolák számos esetben a honlapjaikon külön is beszámolnak; például leírásokat, videókat, fotókat töltenek fel a kifejezetten erre a célra létrehozott menüpontba. De vannak olyan intézmények is, amik rendszeresen frissítik ilyen tartalmakkal a közösségi oldalaikat; a Facebookot vagy akár az Instagramot.

Mindezek mellett érdemes az iskolai diákjaitól, tanároktól is érdeklődni a programokról. Erre remek lehetőséget biztosítanak például a nyílt napok.