Az elmúlt évek egyik legfontosabb közéleti és társadalmi problémájára reflektálva született meg a Radnóti Színház és a Publicis Groupe Hungary közös projektje, Az utolsó osztálykirándulás, ami Ödön von Horváth ’30-as években íródott, a két háború közötti Németországban játszódó kisregényei – az Istentelen ifjúság és Korunk gyermeke – alapján készült.

A téma ma is aktuális, hiszen egy tanár hányattatásait mutatja be, aki szembe kerül kora ideológiájával és oktatási rendszerének propagandisztikus, igazságtalan mivoltával, ezáltal elveszíti a hivatását, de morális tartását talán megőrizheti.

Egy decemberi estén a Radnótiban a színház egy kicsit összemosódott a valósággal: újra összehozta az egymástól elszakított iskolai közösségeket, és lehetőséget adott a diákoknak, hogy méltóképp vegyenek búcsút volt tanáraiktól.

A zártkörű díszelőadásra ugyanis számos olyan kirúgott vagy felmondott tanárt hívtak meg, meg akiknek nem volt lehetőségük végigvinni osztályaikat. A kirúgott tanárok a nézőtér karzatán foglaltak helyet, a diákok pedig a lenti sorokban. Amikor harmadszorra is felgördült a függöny, a pedagógusok saját volt diákjaikat pillanthatták meg a színpadon, akik Presser Gábor és Adamis Anna Valaki mondja meg című dalával búcsúztak el tőlük. Az énekléshez a nézőtéren maradt diákok és maguk a színészek is csatlakoztak.

A megható pillanatról kisfilm is készült, amit itt nézhettek meg: