szerző:
Székács Linda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tudásmenet, sztrájk, felmondó pedagógusok, belső teljesítményértékelés, Erasmus-botrány - nem telt eseménytelenül 2023. januárja, aminek már rögtön a második reggele a pedagógusok "demonstrációjával" indult.

Január 2-án a miskolci Herman Ottó Gimnázium elől "egy bő, népes osztálynyi" pedagógusokból álló csapat indult el gyalog azzal a céllal, hogy hat nap alatt eljussanak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumba, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az oktatás problémáira. A résztvevők nagyjából napi 30 kilométert tettek meg, a szakaszokon pedig csatlakozhattak hozzájuk az oktatást és a pedagógusokat támogató szülők és diákok, az érintett települések iskoláiban pedig délután fórumokat, beszélgetéseket tartottak.

A menet január 7-én érkezett Budapestre, ahol aznap a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál tüntetést tartottak. Ezen felszólalt többek között Berta Beáta, a Tanítanék Mozgalom tagja és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára, Strbka Anna, az Egységes Diákfront tagja, Rácz Béla roma közösségszervező, aktivista és szülő, és Tölgyfa Gergely, az a pécsi tanár, aki a próbaideje alatt, indoklás nélkül bocsátottak el az iskolájából 2022-ben.

A tüntetés hangulatát fokozta, hogy január 4-én napvilágot látott egy olyan belügyminisztériumi dokumentum, amiből kiderült, hogy a kormány egy "belső ellenőrzési" rendszer kialakítását tervezi, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnének el, és amiben a tervezet szerint a pedagógusoknak tíz komptenciaterületen is meg kell felelniük.

 

"A pedagógusok és az intézményvezetők is maximum 100 pontot kaphatnak az értékelésen, a legjobb 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést, az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattiként értékelnék" - szerepelt az akkori tervezetben, ami egyébként (akkor még) a "rossz" teljesítményű pedagógusok fizetéséből bizonyos százalékot levontak volna, de ekkor merült fel elsőként a pedagógusok kötelező minősítésének eltörlése is.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 2023. január 23-tól hét napig tartó országos sztrájkot hirdetett, amihez több fővárosi és vidéki intézmény is csatlakozott.

Január 26-án egyébként sztrájktárgyalás is volt, amin többek között érintették az új teljesítményértékelési rendszer tervezetét is. Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint azonban ez az alkalom semmilyen eredményt nem hozott, így a sztrájk folytatódott, január 31-én, a 2022-ben elindult pedagógus megmozdulások első évfordulóján, a "szolidaritás" napján pedig ismét megmozdulásokat tartottak az ország több pontján.

De nem sokáig volt nyugalom a felsőoktatás háza táján sem: január 9-én robbant a hír, hogy kimaradhat az Erasmus-programból a huszonegy modellváltó egyetem, ugyanis azokra sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak, és az unió figyelmeztetése ellenére sem változtattak azon az előíráson, ami lehetővé tette, hogy magasrangú politikai tisztségviselők, például miniszterek bekerülhessenek az alapítványok vezető testületeibe.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter akkor azt mondta, lemond a miniszteri pozíciójáról, ha nem sikerül megállapodniuk az Európai Bizottsággal.