Hanem a tanulók egyéni akaraterejétől, noha úgy látja, a munkabeszüntetés áldozata azért a diákok felkészülése volt.
Mint arról korábban beszámoltunk, a romániai pedagógussztrájk után 15 ezer diák nem jelentkezett a nyolcadikosok hétfőn kezdődött, „kisérettséginek” is nevezett képességfelmérőjére. Erről korábban Minor Borbála, a romániai Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség Maros megyei vezetőségi tagja azt mondta az Eduline-nak: mivel május 22-én már az év végi ismétlések kezdődnek, a diákok, kihasználhatták a három hetet felkészülésre, kollégáik pedig jellemzően a sztrájk alatt fizetés nélkül is megtartották a végzősök felkészítő óráit.
Kiss Imre Kovászna Megye Tanfelügyelőségének vezetője arról beszélt a Transtelexnek, hogy reméli, a sztrájkot nem csak felfüggesztették, hanem le is zárták, a legrosszabb forgatókönyvnek ugyanis annak elhúzódását látta. Szerinte, ha a vizsgák időpontja megváltozott volna, a tanügyi rendszer a feje tetejére állt volna. Mint elmondta, a 8.-osoknál és a 12.-eseknél a tananyagot leadták már, de az utolsó hetek felkészítő tevékenysége elmaradt.
Ám Kiss úgy látja, aki tudatosan készült, annak a teljesítményét ez döntően nem befolyásolja, nem utolsó két hétben kell a vizsgákra készülni, aki akart, az a tananyag birtokában fel tudott készülni. A vizsgaeredmények így szerinte nem a sztrájktól, inkább a diákok szorgalmától függ. Arról is beszélt, a tanárok visszajelzései és a médiában megjelent alapján a háromszéki tanárok rossz szájízzel zárták a sztrájkot, többet vártak tőle, hozzátéve: szakaszosan bevezetett bérpótlékok, juttatások szerepelnek az ígéretek közt, valamelyik már júniustól él, de jó részük csak januártól.
|
Jóváhagyott oktatási törvény
|
|
Szintén Romániában, ugyancsak a Transtelex beszámolója alapján tudható, hogy két ellenzéki párt beadványát elutasította az ottani alkotmánybíróság, ezzel alkotmányosnak minősítették az ország új oktatási törvényét. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje egyebek mellett azt kifogásolta, hogy szerintük az új jogszabály bizonyos előírásai korlátozzák a gyermekek oktatáshoz való jogát és sértik a jogegyenlőség elvét.
Kifogásolták azt is a – Minor szerint a sztrájkolók követelései közt is szereplő – passzust, mely lehetővé teszi a diákok kizárását az iskolából. A jogszabály az Országos Oktatáspolitikai és Értékelési Központ a portálnak nyilatkozó tanácsosa szerint pozitívumokat is tartalmaz, de ellentmondásos, illetve megfelelő költségvetést is kellene rendelni hozzá. Ha kihirdetik, először 2023/2024-es tanévben ötödikeseket érintené az új szabályozás.
|
(Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Robert Ghement)
