A parlamentben a Belügyminisztérium államtitkára ezt is az orosz agresszió miatti uniós szankciókra fogta és közölte: a konténer-osztálytermeket „egy idő után megszeretik”.
„Balesetveszélyes tornaterem, omladozó vakolat, leszakadt plafon, beázások, penész, udvaron keresztül megközelíthető mosdó”
– így foglalta össze a Pest megyei Gyömrőn működő Fekete István Általános Iskola helyzetét parlamenti kérdésében a mi hazánkos Dúró Dóra. Elmondása szerint öt éve halogatják az intézmény felújítását vagy egy új építését.
„Most kénytelenek tanórákat tartani szertárakban, a volt irattárban, a könyvtárban, de még a folyosón is” – számol be a helyszínen szerzett tapasztalatairól a politikus. Hozzátéve: úgy 250 diákra jut 2-2 mosdó, amely így rendszeresen eldugul, de az ebédet is 10-15 perc alatt kell megennie egy osztálynak a zsúfoltság miatt – foglalja össze. Leírása alapján az egyik teremben pedig leszakadt a mennyezet, de továbbra is kénytelenek ott tanulni, a tornaterem tetejét pedig leszakította a szél.
„Csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés ezekben az esetekben”
– fogalmaz Dúró, aki szerint a korábbiakkal ellentétben a háború óta már ígéreteket sem kapnak felújításra, illetve új iskolára. Hozzátéve: az érintettek azt sem tudják, hogy szeptemberben hány első osztályt tudnak indítani, illetve ki kell-e költözniük a város szélén létesítendő konténeriskolába, amely az új épület megépítéséig lenne otthona az iskolának. A politikus azt kérdezte, mikor biztosítanak méltó körülményeket a diákoknak és ki lesz a felelős, ha valaki megsérül.
A Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence válaszát azzal kezdte, hogy „az elmúlt években” 4576 óvodában és iskolában valósultak meg fejlesztések ezermilliárd forint értékben és a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programban jelenleg 220 projekt van: 57 uszoda, 87 tornaterem, 44 tanterembővítés, 31 iskola- és 1 óvodafejlesztés. Ebből január végéig 118 már meg is valósult. A gyömrői iskola helyetét elmondása alapján a fővárosból az agglomerációba történő felpörgött kiköltözési hullám nehezíti. „Egyre többen költöznek ki, egyre nagyobb a lakosság, egyre több gyerek van, ezért egyre nagyobb iskolára van igény” – fogalmazott Rétvári. Hozzátéve: a kormány a 16 legnagyobb lakosságbővüléssel és kevés iskolai kapacitással rendelkező település számára egy közös programot dolgozott ki, amelyben megindult az iskolák tervezése is.
Felszólalása szerint az ellenzéki politikus „nyilván tisztában van” a gyömrői tervekkel is, mert azt nyilvánosságra hozták. Majd elismerte, a kapacitás-bővítés „átmenetileg valóban azt hozza, hogy konténer-osztálytermekben tanulnak a diákok”.
„Az elején mindenki egy kicsit idegenkedik ezektől a konténerektől, aztán utána, amikor megszokják, akkor sokan inkább ott szeretnének órát tartani, hiszen ott a fűtési, klímaberendezési viszonyok sokszor előnyösebbek is”
– fogalmazott az államtitkár, aki szerint azokat egy idő után „megszeretik”, de „mindenki előbb-utóbb nyilvánvalóan egy végső iskolaépületben szeretne lenni”. Majd – miután már csengővel jelezték neki az idő leteltét – hozzátette: „ez is azon beruházások között van, amelyeket a háború és a szankciók miatt a kormánynak egy-két évvel el kellett halasztani, de ugyanígy folytatni fogjuk, amint a szankciós következmények elmúlnak” – fogalmazott a kormány szokásos retorikáját használva, mire Dúró párttársa, Novák Előd azt kiabálta be a jegyzőkönyv szerint: „öt év!”.
|
Konténeriskola
|
|
Dúró pártja, a Mi Hazánk gyömrői szervezete korábban Facebook-oldalán azt írta, „a település Péteri felé eső végére, a szántóföldekre tervezik azt a konténeriskolát, ahova a Fekete István Általános Iskolát költöztetni akarják”. Szerintük azért ezt a helyet választották, mert a polgármester „csak ezt a telket volt hajlandó felajánlani”, amely a hozzá köthető lakópark szomszédságában van és szerintük így a területet az állam pénzén kell közművesíteni.
Gyenes Levente polgármester a konténeriskoláról még tavaly augusztusban posztolt, amikor azt elkezdték leszállítani. „Az átmeneti iskolához önkormányzatunk mindent előkészített, amire a Monori Tankerület megkért bennünket: a város telkén megtörtént a tereprendezés, közművesítettük a területet, és az útburkolatot is kiépítettük” – írta akkor, hozzátéve, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a munkálatok megkezdése csúszik. A Mi Hazánk két héttel ezelőtti posztjában azt írta: „A képeken a tavaly augusztusban leszállított konténerek, amelyek több mint egy fél éve állnak a pusztában.”
|
(Kiemelt képünk: az építés alatt álló konténeriskola Gyömrőn, forrás: Mi Hazánk Gyömrő, Facebook)
