Elkezdődött a tárgyalás: a kirúgott tanárok nem kérik a visszahelyezésüket
Ma reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a tárgyalása annak a hat tanárnak, akiket tavaly rúgtak ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból.
Négy éve egy volt gyógyszertárban tanulnak a gyerekek Babócsán, mert még mindig nem értek a helyi iskola 1,8 milliárdos felújításának a végére, pedig a tervek szerint ennek 2020 szeptemberéig meg kellett volna történnie.
Még 2019 nyarán kezdődött meg a felújítás, ekkor azt ígérték, hogy a következő évben már vissza is térhetnek a diákok az iskolába, amelyet a Kaposvári Tankerület 1,1 milliárd forintból szeretett volna fejleszteni - olvasható a Nepszaván.
A beruházást az APM Construct Kft. nevű cég nyerte el, de a koronavírus-járványra hivatkozva nem tudták időben befejezni az építkezést, a tankerülettől kaptak haladékot, de ezek után sem haladtak a munkával, ezért felmondták velük a szerződést. Közben az iskola egyre rosszabb állapotba került, be is ázott, az infláció miatt pedig elszálltak az építkezés költségei, így a kormány az áprilisi választások előtt adott rá még további 734 millió forintot. A projekt ára azonban 66 százalékkal emelkedett, így ez is kevésnek bizonyult.
Végül egy barcsi cég folytatta a munkát, ők azt ígérték, hogy idén januárban már visszatérhetnek az iskolapadba a tanulók, de elszámolási vitáik támadtak a tankerülettel, így végül velük is felmondták a szerződést.
A kálvária óta több szülő is átiratta más település iskolájába gyerekeit és néhány tanár is távozott. Az ügyben egyedül Ander Balázs, barcsi ellenzéki országgyűlési képviselő tett lépéseket. Több alkalommal is felhozta a parlamentben a babócsai iskola helyzetét, de érdemi választ nem kapott arra a kérdésre, hogy megvalósul-e az iskola felújítása: „A kormány elkötelezett az európai uniós források szabályos és hatékony, a magyar emberek érdekeit szolgáló felhasználása mellett. Hatáskörének megfelelően az Irányító Hatóság nyomon követi a szabályos megvalósulást, és megteszi a szükséges lépéseket, amennyiben ez indokolt” - válaszolták neki.
Ma reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a tárgyalása annak a hat tanárnak, akiket tavaly rúgtak ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.