Ma reggel a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött a tárgyalása annak a hat tanárnak, akiket tavaly rúgtak ki a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból.
A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.
A tárgyalános megkérdezte, hogy van-e hajlandóság a felekben a peren kívüli megegyezésre - írja a Telex tudósításában. A kirúgott tanárok ügyvédje azt mondta: van egy ajánlata.
Ha azonnali hatállyal visszaveszik ugyanabba a pozícióba a kirúgott tanárokat és fejenként egymillió forint sérelemdíjat fizetnek nekik, valamint a tankerület kiad egy nyilatkozatot, amiben elnézést kér a Külső-Pesti Tankerülethez tartozó pedagógusoktól, akkor elállnak a tárgyalástól.
Erre a tankerület jogi képviselője úgy reagált: nincs felhatalmazása, hogy konkrét választ adjon, de továbbítani fogja az ajánlatot a megbízójának, azaz a tankerület vezetőjének - írja az oldal. A tanárok ügyvédje ezután bejelentette, hogy a tárgyalás szüneteltetésének akkor látják értelmét, ha érdemben tudnak egyeztetni az ajánlatukról.
Így viszont a tárgyalás lefolytatása mellett döntöttek, de megváltoztatják eredeti keresetüket, és a kirúgott pedagógusok közül senki sem kéri a pozíciójukba való visszahelyezését.
A lap szerint az első tárgyaláson még a perfelvétel zajlik, a következő tárgyalás csütörtökön lesz, de az ítélethirdetésig még többször találkoznak a felek. Arról, hogy hogyan jutott a bíróságig a tavaly kirúgott tanárok ügye, itt írtunk le mindent:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
