Két arany- és két ezüstérmet szereztek magyar középiskolások egy nemzetközi informatikai versenyen

Taroltak a magyar diákok az Info(1)Cup nemzetközi online informatikaversenyen.

  • Eduline

Az eredményről a Neumann Társaság számolt be a Facebookon. Azt írják, a romániai szervezésű Info(1)Cup nemzetközi versenyen tizennégy országból legalább 150 versenyző indult, a négyfős magyar csapatból mindenki érmet szerzett.

„Molnár István és Czanik Pál aranyérmes, Fülöp Máté és Németh Marcell ezüstérmes lett” – írják. A csapat vezetője Erdősné dr. Németh Ágnes, a Neumann Társaság tehetséggondozásért felelős alelnöke és Nikházy László, az ELTE Informatikai Karának doktorandusza volt.

Hétvégén tartották az orosz szervezésű, nemzetközi informatikaverseny, az Innopolis Open döntőjét is. A versenyen harmincnyolc ország háromezer versenyzője indult, háromszázan jutottak be a döntőbe – köztük öt magyar diák, Németh Márton, Czanik Pál, Máté Lőrinc, Nádor Benedek és Viczián András.

A kvalifikáción egyébként Németh Márton maximális 500 ponttal abszolút első helyezést ért el, holtversenyben egy moszkvai diákkal. A végleges eredményeket még nem hozta nyilvánosságra a Neumann Társaság, amint megteszik, frissítjük cikkünket.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.