Sok iskolás felteszi a kérdést: mire jó a matek? Hát, most mutatunk még egy választ a sütés-főzés, bevásárlás és adóbevallás mellett, ami bebizonyítja, hogy nagyon is sok mindenre jó a matek.
Két kutató – Ellen Peters és Pär Bjälkebring – 2021 novemberében közzétett tanulmányában azt találta, hogy általánosságban elmondható, hogy a matematikában jobban teljesítő emberek több pénzt keresnek és elégedettebbek az életükkel, mint a matematikából kevésbé tehetségesek – szúrta ki a hamuesgyemant.hu cikkét a hvg.hu.
A kutatók a matematikai képességek, a jövedelem és az élettel való elégedettség közötti kapcsolatot vizsgálták 5748 különböző amerikai számára kiküldött kérdőív segítségével. Az egyik kérdés a háztartásuk éves jövedelméről kérdezte a résztvevőket. Egy másik arra kérte a válaszadókat, hogy egy nullától tízig terjedő skálán értékeljék, mennyire elégedettek az életükkel.
A tesztekből kiderült, hogy a nyolc kérdésből álló matematikai teszten minden egyes további helyes válasz után az emberek átlagosan nagyjából négyezer dollárral, azaz körülbelül 1,3 millió forinttal több éves jövedelemről számoltak be. A felmérés azt is kimutatta, hogy a matematikában jártas emberek átlagosan elégedettebbek az életükkel is, mint a matematikából gyengébbek.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
