Hétvégi matematika- és magyarórák tizenkét héten keresztül – ezt kínálja a nyolcadikosoknak egy budapesti felvételi-előkészítő. Az egyik vidéki nagyvárosban egyhetes, szuperintenzív nyári kurzust hirdettek olyan diákoknak, akik idén szeptemberben kezdték a nyolcadik osztályt, de még a tanév előtt szerették volna megerősíteni a tudásukat. Más cégek pszichológiai–pályaválasztási tanácsadást vagy próbavizsgát is szerveznek. Egész üzletág épült a középiskolai felvételikre, nem véletlenül: a diákok továbbtanulását nagyban meghatározza, hogy hány pontot sikerül szerezniük a központi írásbeli felvételin.

A középiskolák ugyanis háromféleképpen rangsorolhatják a hozzájuk jelentkezőket. Vagy csak a diákok addigi általános iskolai eredményeit veszik figyelembe, vagy ezeken kívül a központi írásbeli felvételin szerzett pontszámokat, sőt vannak olyan intézmények is, amelyek szóbelit is szerveznek, így náluk a háromféle eredményből áll össze a tanulók pontszáma. Bár a részletes pontszámítási szabályok iskolánként eltérnek, néhány előírás egységes: az írásbeli vizsga eredménye az összpontszám minimum felét adja, ha pedig egy középiskola szóbeli vizsgát is hirdet, akkor annak eredménye az összpontszám legfeljebb huszonöt százaléka lehet.

Két vizsga 45–45 perc

Központi írásbeli felvételit minden évben két tantárgyból – matematikából és magyarból – szerveznek, a feladatsor országosan egységes, a diákoknak 45–45 percük van a kérdések megválaszolására. A vizsga nem kötelező, csak azoknak az általános iskolásoknak kell megírniuk, akik a következő tanévtől olyan középiskolában szeretnének továbbtanulni, ahol az általános iskolai jegyek mellett ennek az eredményét is figyelembe veszik a pontszámításkor.

Tavaly tízből hat felvételiző ilyen iskolába próbált bejutni, ezért megírta a teszteket, amelyek eltérnek az általános iskolában megszokott dolgozatoktól. A négy, a hat vagy a nyolc évfolyamos középiskolába jelentkezők vizsgafeladatai természetesen korosztályoktól függően különböznek egymástól, de abban egységesek, hogy készítői elsősorban nem az addigi tananyagot kérik számon, hanem a kreativitást, a feladatmegoldó készséget, a problémaérzékenységet, a logikát, a szövegértési és szövegalkotási, a gondolkodási képességet mérik. Így aztán nem meglepő, hogy a szülők egy része nem tudja megválaszolni azt a kérdést, vajon az általános iskolai felkészülés elegendő-e, vagy szükség van-e plusz segítségre.

A döntésben segíthet, ha a diák otthon, nyugodt körülmények között, de a 45 perces időkorlátot betartva kitölt néhányat a korábbi évek feladatsoraiból (ezeket az Oktatási Hivatal oldaláról lehet letölteni), a szülő pedig a javítókulcs segítségével pontozza azokat, így kiderül, hogy a diák vizsgastressz nélkül körülbelül hány pontot szerezne az írásbelin. Az is fontos tényező, hogy milyen középiskolákat szemelt ki a család: a legerősebb, legnépszerűbb gimnáziumokban és technikumokban rendszerint többszörös a túljelentkezés, vagyis a diákoknak rengeteg tehetséges, jól felkészült évfolyamtárssal kell versenyezniük a helyekért – ilyenkor egy-két ponton is múlhat a sikeres felvételi.

A felvételin a korábbi évek, illetve a felvételikor még befejezetlen tanév első félévének anyaga fordulhat elő, érdemes akkor elkezdeni a felkészülést, amikor a diákok az elvárható tárgyi tudás nagy részét már megszerezték, erre tudnak építkezni és a típusfeladatokat begyakorolni.

Sosem lehet túl korán kezdeni

Éppen ezért a legtöbb oktatási központ tíz-tizenkét hetes felkészítőket indít szeptemberi kezdéssel. Ezek a kurzusok átlagosan 20-30 ezer forintba kerülnek tantárgyanként, az ár azonban változhat attól függően, hogy tantermi vagy online formában indul a képzés, illetve, hogy szóbeli vagy írásbeli vizsgára készít-e fel. Ezért az összegért a feladatok gyakorlásán túl a diákok általában mentori támogatást, próbavizsga-lehetőséget és pszichológiai konzultációt is kapnak. Indulnak persze „gyorstalpalók” is, amelyek a vizsga előtti utolsó hetekre kínálnak többletsegítséget, de egy-két éves tanfolyamok is elérhetők a piacon. Magántanárok is vállalnak felkészítést, de azoknak a szülőknek mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, akik ezt a megoldást választják, az óradíjak ugyanis 2-2,5 ezer forinttól kezdődnek, de átlagosan 5-7 ezer forint körüliek, sőt a komoly tapasztalattal rendelkező oktatók Budapesten akár 10 ezer forintot is elkérnek egy hatvanperces óráért.

Horváth Katalin, a Középiskolai Felvételi Előkészítő Központ vezetőtanára szerint a felkészülést az adott tanév szeptemberében célszerű elkezdeni, négy-öt hónapig tartó kurzus jó választás lehet. „A felvételin óriási mennyiségű tananyagból kérdeznek, ráadásul nem a tanórákon megtanult és elsajátított formában. A tanulónak idő kell ahhoz, hogy a megszerzett tudása rögzüljön, leülepedjen, és az is időbe telik, míg hozzászokik az újszerű feladattípusokhoz” – mondja. Úgy véli, az egy-két éves tanfolyamokra járó diákok „túl korán” kezdenek el edzeni az írásbelire, pedig a felvételi előtt ennyi idővel még rengeteg a hiányosság, a gyerekek még nem szerezték meg azt a tudást, amelyre építkezni lehetne a gyakorláskor.

Bár néhány tanfolyamszervező a korábbi években is hirdetett online kurzusokat, a koronavírus-járvány idején tömegével jelentek meg a piacon ilyen előkészítők. „A diákoktól függ, hogy az oktatás melyik formáját kedvelik jobban. Vannak, akik a járványhelyzet miatt inkább az otthoni körülményeket preferálják, míg mások a személyes kapcsolathoz ragaszkodnak. Az online oktatás hatékonysága nagyrészt a tanár felkészültségén múlik, ennek az oktatási formának is lehet olyan megvalósítási módja, amely teljesen célravezető és hatékony” – magyarázza Horváth Katalin, hozzátéve: van lehetőség arra, hogy az online óra is úgy működjön, mint a „hagyományos”, vagyis a diákok vissza tudjanak kérdezni, ha valamit nem értenek, a tanárok pedig reagálni tudjanak a visszajelzésekre. A vezetőtanár szerint a felkészítés sikere a felvételizők hozzáállásán is múlik, otthoni tanulás és gyakorlás nélkül nem megy – erre a rutinszerzés miatt is nagy szükség van, hiszen a gyerekek túlnyomó többsége életében ekkor kerül először vizsgaszituációba. A 45 perc ráadásul kifejezetten kevés, a tapasztalatok szerint a vizsgán azok szereznek sok pontot, akik jól be tudják osztani az időt, és kitapasztalják, milyen feladattípusok megoldására kell több időt szánniuk.

Pedagógusok és pszichológusok szerint persze a szülői támogatásra is nagy szükség van ahhoz, hogy a vizsga jól sikerüljön. „Sok szülő hajlamos azt sulykolni a gyermekébe, hogy ezen a vizsgán múlik a jövője, nem lesz további esélye a javításra, és hogy nem elég ügyes vagy tehetséges, ha nem sikerül megugrania az akadályt, és bekerülni a választott iskolába” – mondja Horváth Katalin, aki szerint ez a hozzáállás komoly buktató lehet a felkészülés során. „A nyomásérzet csökkentése érdekében jó megoldás lehet több iskolát megjelölni a jelentkezéskor, így a gyerek látja, érzi, hogy vannak választási lehetőségei” – teszi hozzá.

A HVG 2022-es középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.