A digitális oktatás jelentősen visszavetette a gyerekek fejlődését

– mondta az InfoRádiónak Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Neveléstudományi Intézetének egyetemi tanára, amikor ismertette a felmérésük eredményeit. Az SZTE Neveléstudományi Intézete ugyanis folyamatosan nyomon követte a diákok iskolai haladását a járvány időszakában. 

Csapó Benő szerint minél fiatalabb egy gyerek, annál nagyobb hátrány éri a digitális oktatás miatt. A lemaradás így az elsősöket sújtotta leginkább, hiszen ők nagyon hosszú időt iskolán kívül töltöttek. A kisebbeknél ugyanis az önálló tanulási készségek kevésbé fejlettek, valamint korlátozottabbak az önálló tanuláshoz, így náluk várhatóan nagyobb lesz a lemaradás – tette hozzá.

A Neveléstudományi Intézet elsősorban két alapvető készséget figyel: a szövegértést és a korai matematikát. Tapasztalataik szerint azonban a hazai iskolai rendszerben ezekkel – de különösen a szövegértéssel kapcsolatban – járványidőszakon kívül is akadnak problémák. A PISA-mérések eredményei alapján ugyanis nagyjából minden negyedik diák 15 éves korában funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy a szöveg alapvető értelmét nem képes felfogni, feldogozni, az alapvető üzeneteket nem tudja kihámozni, amely probléma egészen az óvoda-iskola átmenetig vezethető vissza. A járványhelyzet miatt pedig még több lesz azoknak az aránya, akik várhatóan 15 éves korban nem fognak megtanulni olvasni – emelte ki.

Csapó Benő szerint a következő tanévben kulcsfontosságú lesz a diákok felzárkóztatása, ezt pedig nem lehet a tanárokra hárítani, speciális programokat kell kidolgozni erre. Úgy véli, a tantermi prioritásokat kellene átrendezni, és azokat a tananyagrészeket, készségeket-képességeket kellene a középpontba állítani, amelyeknek hosszabb távra kihatása lesz. De azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a tanárok olyan eszközöket kapjanak a kezükbe, amikkel személyre szólóan tudják megállapítani, hogy hol tartanak a gyerekek.