Ha a fertőzés felbukkan az iskolákban, akkor Nemzeti Népegészségügyi Központ dönt a karanténról és a további lépésekről. De mi lesz az esetleg egészségesen karanténba kerülőkkel?
"Miért nem tesztelik az általános iskolásokat, ahelyett, hogy automatikusan hatósági házi karanténba küldik őket?" - tette fel a kérdést Vadai Ágnes politikus. A kormánytól Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárának tolmácsolásában konkrét választ ugyan nem kapott a kérdésére, viszont megtudhattuk, mi a központi álláspont azzal kapcsolatban, miért kerülhetnek automatikusan karanténba az általános iskolások.
Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta: azt, hogy ki kerül karanténba a kontaktkutatások alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönti el.
A járványügyi megfigyelés célja, hogy az otthonukban járványügyi megfigyelés alá helyezett személyeknél azonnal észlelhető legyen a betegségre jellemző láz és légúti tünetetek megjelenése és a szükséges további járványügyi intézkedések haladéktalanul meghozhatóak legyenek
- írja az államtitkár. Ezzel alapvetően nincs probléma, hiszen fontos elkülöníteni az esetleges fertőzötteket, azonban a tesztelésekkel megelőzhető lenne, hogy a karanténba küldött, ám nem fertőzött gyerekek kiessenek az szeméyles oktatásból. A jelenlegi szabályok szerint ha tanuló vagy pedagógus lesz fertőzött, nem az iskola fog dönteni arról, hogy ki és hogyan kerül karanténba. A járványügyi hatóság ilyenkor felméri a helyzetet, és megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, például lehetséges, hogy egyes személyeket karanténba helyeznek. Az iskola működésével kapcsolatos további lépéseket tehet az Oktatási Hivatal, amely rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az iskolában felbukkan a fertőzés - írja a TASZ.
Az általános iskolákban személyesen zajlik a tanítás, így azok, akik esetleg egészségesen ragadnak otthon - hacsak az amúgy is nagyon leterhelt tanároknak, nincs külön kapacitásuk arra, hogy őket is aktívan bevonják - ok nélkül eshetnek ki a napi rutinjukból. Arról nem is beszélve, hogy az alsósoknál (ahogy az már tavaly tavasszal is kiderült) sokkal nehezebb az otthoni tanulást megszervezni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
