Miért nem tesztelik az általános iskolásokat az automatikus karantén helyett?

Ha a fertőzés felbukkan az iskolákban, akkor Nemzeti Népegészségügyi Központ dönt a karanténról és a további lépésekről. De mi lesz az esetleg egészségesen karanténba kerülőkkel?

  • Csik Veronika

"Miért nem tesztelik az általános iskolásokat, ahelyett, hogy automatikusan hatósági házi karanténba küldik őket?" - tette fel a kérdést Vadai Ágnes politikus. A kormánytól Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárának tolmácsolásában konkrét választ ugyan nem kapott a kérdésére, viszont megtudhattuk, mi a központi álláspont azzal kapcsolatban, miért kerülhetnek automatikusan karanténba az általános iskolások.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta: azt, hogy ki kerül karanténba a kontaktkutatások alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönti el.

A járványügyi megfigyelés célja, hogy az otthonukban járványügyi megfigyelés alá helyezett személyeknél azonnal észlelhető legyen a betegségre jellemző láz és légúti tünetetek megjelenése és a szükséges további járványügyi intézkedések haladéktalanul meghozhatóak legyenek

- írja az államtitkár. Ezzel alapvetően nincs probléma, hiszen fontos elkülöníteni az esetleges fertőzötteket, azonban a tesztelésekkel megelőzhető lenne, hogy a karanténba küldött, ám nem fertőzött gyerekek kiessenek az szeméyles oktatásból. A jelenlegi szabályok szerint ha tanuló vagy pedagógus lesz fertőzött, nem az iskola fog dönteni arról, hogy ki és hogyan kerül karanténba. A járványügyi hatóság ilyenkor felméri a helyzetet, és megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, például lehetséges, hogy egyes személyeket karanténba helyeznek. Az iskola működésével kapcsolatos további lépéseket tehet az Oktatási Hivatal, amely rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az iskolában felbukkan a fertőzés - írja a TASZ.

Az általános iskolákban személyesen zajlik a tanítás, így azok, akik esetleg egészségesen ragadnak otthon - hacsak az amúgy is nagyon leterhelt tanároknak, nincs külön kapacitásuk arra, hogy őket is aktívan bevonják - ok nélkül eshetnek ki a napi rutinjukból. Arról nem is beszélve, hogy az alsósoknál (ahogy az már tavaly tavasszal is kiderült) sokkal nehezebb az otthoni tanulást megszervezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.