Miért nem tesztelik az általános iskolásokat az automatikus karantén helyett?

Ha a fertőzés felbukkan az iskolákban, akkor Nemzeti Népegészségügyi Központ dönt a karanténról és a további lépésekről. De mi lesz az esetleg egészségesen karanténba kerülőkkel?

  • Csik Veronika

"Miért nem tesztelik az általános iskolásokat, ahelyett, hogy automatikusan hatósági házi karanténba küldik őket?" - tette fel a kérdést Vadai Ágnes politikus. A kormánytól Rétvári Bence, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárának tolmácsolásában konkrét választ ugyan nem kapott a kérdésére, viszont megtudhattuk, mi a központi álláspont azzal kapcsolatban, miért kerülhetnek automatikusan karanténba az általános iskolások.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta: azt, hogy ki kerül karanténba a kontaktkutatások alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönti el.

A járványügyi megfigyelés célja, hogy az otthonukban járványügyi megfigyelés alá helyezett személyeknél azonnal észlelhető legyen a betegségre jellemző láz és légúti tünetetek megjelenése és a szükséges további járványügyi intézkedések haladéktalanul meghozhatóak legyenek

- írja az államtitkár. Ezzel alapvetően nincs probléma, hiszen fontos elkülöníteni az esetleges fertőzötteket, azonban a tesztelésekkel megelőzhető lenne, hogy a karanténba küldött, ám nem fertőzött gyerekek kiessenek az szeméyles oktatásból. A jelenlegi szabályok szerint ha tanuló vagy pedagógus lesz fertőzött, nem az iskola fog dönteni arról, hogy ki és hogyan kerül karanténba. A járványügyi hatóság ilyenkor felméri a helyzetet, és megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, például lehetséges, hogy egyes személyeket karanténba helyeznek. Az iskola működésével kapcsolatos további lépéseket tehet az Oktatási Hivatal, amely rendkívüli szünetet rendelhet el, ha az iskolában felbukkan a fertőzés - írja a TASZ.

Az általános iskolákban személyesen zajlik a tanítás, így azok, akik esetleg egészségesen ragadnak otthon - hacsak az amúgy is nagyon leterhelt tanároknak, nincs külön kapacitásuk arra, hogy őket is aktívan bevonják - ok nélkül eshetnek ki a napi rutinjukból. Arról nem is beszélve, hogy az alsósoknál (ahogy az már tavaly tavasszal is kiderült) sokkal nehezebb az otthoni tanulást megszervezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.