"Ne kerteljünk: az internethozzáférés hiánya a következő generáció jövőjébe kerül"

Az iskolás korú gyerekek kétharmadának világszerte nincs otthon internete - állapította meg az ENSZ, holott a pandémia miatti iskolabezárások miatt ez létfontosságú lenne az online oktatásukhoz.

  • MTI

Összességében mintegy 1,3 milliárd három és tizenhét év közötti gyereknek nincs az otthonában internet. De a 15 és 24 év közötti korosztályba tartozók 63 százalékának otthonából szintén hiányzik a netkapcsolat - emelte ki az UNICEF és a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) közös jelentése. 

Ez már "több mint digitális szakadék, ez már inkább digitális kanyon" - figyelmeztetett Henrietta Fore, az UNICEF elnöke közleményében. Az internetkapcsolat hiánya megakadályozza, hogy a fiatalok a modern gazdaságban versenyezhessenek, és elzárja őket a világtól - tette hozzá.

A jelentés megállapításai különösen aggasztóak a jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia miatt bezárnak az iskolák, és több százmillió diáknak virtuálisan kellene tanulnia.

Ne kerteljünk: az internethozzáférés hiánya a következő generáció jövőjébe kerül - fogalmazott.

A jelentés szerint a digitális szakadék már a világjárvány kitörése előtt egyre mélyítette az egyenlőtlenségeket, a legszegényebb háztartásokból, valamint távoli vidékekről vagy alacsony jövedelmű országokból származó gyerekek egyre inkább lemaradtak társaiktól és kevés esélyük volt a felzárkózásra. A szegény országokban minden húsz iskolás közül egynek volt otthon internete, míg a gazdag országokban élő iskolásgyerekek közül tízből kilencnek.

A Szaharától délre fekvő afrikai országokban és a Dél-Ázsiában élő gyerekek jutnak a legkisebb számban internethez: az ezekben a régiókban élők közül tízből kilencnek nincs az otthonában internet. A városi és vidéki környezetben élő gyerekek internethozzáférésében is nagy a különbség: a városiak 60 százalékának nincs internete otthon, a vidéken élők esetében azonban 75 százalék ez az arány. Az ITU elnöke, Houlin Zhao közleményében kiemelte, hogy a vidéken élők bekapcsolása továbbra is nagy kihívás.

A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy még azok a gyerekek sem biztos, hogy használni tudják a netet, akiknek az otthonában van internetkapcsolat. Sokuknak ugyanis házimunkát kell végeznie vagy dolgoznia kell, vagy a háztartásban nincsenek megfelelő digitális eszközök. Emellett a jelentés szerint a lányoknak kevésbé van lehetőségük az internet használatára, mint a fiúknak. Ezzel kapcsolatban a jelentés készítőinek nincsenek pontos adatai, arról azonban igen, hogy mekkora a különbség összességében a férfiak és nők internethozzáférése között.

2019-ben világszerte a férfiak 55 százaléka, a nőknek pedig 48 százaléka használta az internetet. A különbség a szegény országokban és szegényebb régiókban sokkal jelentősebb. Afrikában például a fiúk és férfiak 37 százaléka, a lányok és nők 20 százaléka használta tavaly a netet az ITU adatai szerint.

Sokan kértek ingyen netet, de épp a leginkább rászorulók nem tudják igénybe venni

Az elmúlt napokban már több mint tízezren kérték az ingyenes internethozzáférést, amit a távoktatásokban részt vevő diákok és tanárok vehetnek igénybe. A szabályok miatt azonban a leginkább rászoruló diákok, illetve az egyetemisták is kimaradnak a kormány kezdeményezéséből.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.