Tavasz óta minden megváltozott, a koronavírus átalakította az oktatást is. A diákok megtapasztalták, hogy milyen az, amikor egyik pillanatról a másikra otthonról kell órákat hallgatni, házi feladatot leadni és dolgozatot írni. Matavovszky Dominika, iskolapszichológussal beszélgettünk arról, hogy milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a két oktatási forma váltakozásának.

Eduline: Milyen hatással lehet a gyerekekre, ha a normás oktatási rend folyamatosan váltakozik a digitálissal, itt gondolunk a különböző korosztályokra is? Az alsós, éppen iskolát megkezdő gyerekeknek más lehet majd a fogalmuk az iskoláról? Elképzelhető, hogy másképpen fognak szocializálódni?

Matavovszky Dominika: A digitális oktatás pszichés hatásainak vizsgálata nem egyszerű, hiszen a járvány lefolyásának intenzitását és idői tényezőit nem ismerjük pontosan. Az 1-2 hetes átmeneti digitális oktatás, a hibrid oktatás vagy éppen a hosszú iskolai szünetek hátterében is eltérő lélektani folyamatok működhetnek.

A bizonytalanság egy erős feszültséget keltő tényező, ami ráadásul már hosszú ideje fennáll.

Az iskolai életet jelentősen megkönnyítené, ha látnánk azokat a feltételeket, amelyekhez hosszútávon alkalmazkodnunk kell. Jelenleg egy ideiglenes helyzetre vagyunk berendezkedve, amely automatikus készenléti állapotot is jelent. Természetesen ez pszichés kapacitásainkat is jobban igénybe veszi.

Szerencsére vannak általános irányelvek, amelyek a változó körülményektől kevésbé függenek. Minden korosztálynak nagy az igénye a rendszerre, így a rendszer (órarend, világos követelmények és következetes számonkérés) kialakítása oktatási módtól függetlenül elsődleges szempont. A tanulási motiváció fenntartása szintén kritikus tényező, így a rendszeres visszajelzéseket és a személyes kapcsolódást az online térből sem szabad megspórolni. Ezek nemcsak a tanítás és tanulás hatékonyságát segítő elemek, hanem az iskolai életre való szocializációt, ezáltal a gyermekek iskoláról alkotott elgondolását is meghatározzák.  

E: Előfordulhat, hogy a váltakozás, a sok otthonlét levertté, letargikussá teszi a diákokat?

MD: Mivel az ember alapvetően táras lény, a szociális környezet hiánya természetes módon befolyással van a hangulatára. Az ingerszegény környezet tanulási, figyelmi és memória funkciókra gyakorolt negatív hatásait több kutatás bizonyította.  Ezáltal ugyan eltérő okból, de a hosszú otthonlét és a váltakozás is kockázati tényezőnek tekinthető a pszichés problémák kialakulásában (pl.: szorongás, szomatikus tünetek, magatartás változás).  A gyermek és a család rugalmas alkalmazkodó képessége szerepet játszik a negatív hatások kiküszöbölésében.

E: Lehet-e annak valamilyen hatása, hogy hirtelen jött a változás? Lehet, hogy a „karantén generáció” kicsit más lesz?

MD: Akárhogyan is alakul a vírus helyzet, sok érdekes és újszerű jelenséggel találkoztunk, amelyek többek között az oktatás, a pszichológia és a társadalomtudományok vizsgálati tárgyát fogják képezni. Ezek biztosan érdekes és széleskörben felhasználható tudásanyagot biztosítanak majd. Azonban amíg nem látjuk a vírus időbeli lefolyását és pontos kimenetelét, óvatos lennék a “karantén generációt” érintő általános következtetések és hosszútávú hatások megfogalmazásával.

E: Milyen pozitív hatásai lehetnek a kényszerű, de új típusú oktatásnak?

MD: A digitalizáció nyújtotta lehetőségek a hagyományos keretek között sokszor kihasználatlanok. Az újszerű oktatással minden pedagógus, szülő és diák bizonyos mértékben rá van kényszerítve arra, hogy lépést tartson, vagy fejlessze technológiai ismereteit.  Pszichés szempontból a krízis szó fejlődési lehetőségeire hívnám fel a figyelmet.

Ha a diákok megküzdenek ennek a bizonytalanságokkal teli nehéz időszaknak a kihívásaival, nő az énerejük, önbizalmuk és fejlődik a személyiségük is. Az újonnan elsajátított hatékony stresszkezelési technikák, megoldási módok és stratégiák a későbbi akadályok leküzdésében nagy segítséget jelenthetnek.