A budai Kempelen Farkas Gimnáziumot is elérte a vírus

A tizedikeseket érinti a helyzet, ők a következő héten nem mehetnek suliba.

  • Eduline

Tizenhárom koronavírus-fertőzött diákot találtak a budapest XI. kerüleit Kempelen Farkas Gimnáziumban – erősítette meg a hvg.hu értesülését az iskola fenntartója.

Az iskola honlapján olvasható közlemény szerint két osztályt – a 10. A és a 10. B esetében – szeptember 26-ig digitális oktatást rendeltek el.

Ma az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: több mint 13 ezer telephely közül jelenleg mindösszesen 14 helyen van rendkívüli szünet, 144 esetben pedig egy-egy osztályban rendeltek el tantermen kívüli, digitális munkarendet, de zömé­ben csak egy-egy osztály, nem az egész iskola.

A nap számai: 13 óvodában és egy iskolában van rendkívüli szünet

Három héttel a tanévkezdés után így áll a helyzet a magyar sulikban és óvodákban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.